Duplázódott a "behajthatatlan" számlák aránya hazánkban

A korábbi öt százalékról csaknem tíz százalékra emelkedett Magyarországon azon céges számlák aránya, amelyeket 90 napos halasztott határidőn belül sem egyenlítenek ki. A vállalatok nagy része ezért a korábbinál jóval óvatosabban választja ki partnereit – a legfontosabb szempont, hogy annak anyagi háttere biztos legyen. Mfor.hu tudósítás.

A magyar vállalatok számláinak kilenc százalékát a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki, derült ki az Atradius Hitelbiztosító kedden nyilvánosságra hozott, mintegy kétszáz hazai cég bevonásával készült idei felméréséből.

Mindez egyértelmű rosszabbodást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán öt százalék volt ez az arány. Igaz, a krízis legnehezebb időszakához képest már javulás tapasztalható, akkor ugyanis tíz százalék fölé szökött fel a mutató, mondta el az mfor.hu kérdésére Vanek Balázs, a cég magyarországi fióktelepének vezetője.        

Kevés az esély a fizetésre

Hozzátette, hogy míg a 60-90 nap közötti késedelem a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már meredeken zuhan annak az esélye, hogy a cég pénzéhez jusson.
Szerinte az adóssággal küzdő cégek mintegy negyede egyáltalán nem fizeti ki tartozását. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy idén szeptember végéig bezárólag több mint 14 ezer céget számoltak fel hazánkban, a mintegy tízezer végelszámolás csaknem kétharmada pedig szintén felszámolásba megy át.     
Mindennek következményeként a vállalatok egyértelműen óvatosabbá váltak az elmúlt időszakban. Például jobban odafigyelnek a partnerek kiválasztására, valamint előnyben részesítik a készpénzes fizetéseket, magyarázta kérdésünkre Vanek Balázs.
A magyar cégek leginkább a vevő pénzügyi stabilitása alapján döntenek a fizetési határidőkről, emellett a vállalat által adott átlagos fizetési határidő, valamint az ügyfél alkupozíciója játssza a legnagyobb szerepet.

A számlák felénél van késés

A tanulmány szerint összességében a számlák mintegy felét, 54 százalékát rendezik a cégek késve Magyarországon. Belföldi értékesítés esetén átlagban 27 napos, külföldi eladás esetén pedig 35 napos fizetési határidővel állapodnak meg partnereikkel a magyar cégek – ez öt, illetve három nappal kevesebb, mint az európai átlag.

Ehhez képest belföldi értékesítésnél átlagban 30, külföldinél pedig 42 nap múlva kerül sor valójában a tartozás kiegyenlítésére, azaz három, illetve hét napot tesz ki az átlagos fizetési késedelem. Ez is jelzi, hogy a magyar cégek nagyobb arányban fogadják el a halasztott fizetést a külföldi, mint a hazai partnerekkel szemben, ami a fizetési határidő hosszában is megmutatkozik.
Nem túl biztató jelenség, hogy a vevők 64 százaléka  egyáltalán nem szól, ha késik a fizetéssel. (Igaz, ha csupán 1-2 napos csúszásról van szó, akkor ez nem akkora baj – a szerk.) Az ezt jelzők több mint fele a fizetési határidő meghosszabbítását, negyedük pedig a hitelkeret növelését kéri.       

Lánctartozások, adósságlovagok
A késedelmes fizetések legsúlyosabb következménye egyértelműen a lánctartozások kialakulása, emellett – a cash flow egyensúlyba tartása miatt – plusz költségeket is ró a cégekre.      
Bár Vanek Balázs szerint lassú, fokozatos javulás várható a jövőben ezen a téren, ezzel együtt a csődtörvény felülvizsgálatára is szükség lenne. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok bedöntsék bajba került cégüket, azok adósságát hátrahagyják, majd minden komolyabb következmény nélkül újat alapítsanak, magyarázta a szakember.

W. B.
Forrás: mfor.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes