Csökkenő belföldi áruszállítás – stagnáló utasforgalom

Szállítási teljesítmények, 2011. 

A belföldi áruszállítási teljesítmények csökkenését a nemzetközi szállítás ellensúlyozni tudta, így
az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmények kis mértékben emelkedtek 2011-ben. 
A helyközi személyszállítás utasforgalmának stagnálása mellett az utaskilométerben kifejezett
teljesítmény – a légi személyszállításnak köszönhetően – 3%-kal emelkedett. Tovább emelkedett
az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma, ugyanakkor csaknem 40%-uk
használt személygépkocsi volt.

Áruszállítás
2011 I–IV. negyedévében a szállított áruk tömege – 263 millió tonna – az előző évhez képest 6%-
kal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti 2, a csővezetékes szállítás 7%-kal növekedett, míg a
közúti 8, a belvízi szállítás pedig 28%-kal csökkent. Az árutömeg 70%-át közúton, 18%-át vasúton
szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (89%) – a
vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan. 
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 51 milliárd árutonna-kilométer – 1%-kal emelkedett. A vasúti és a közúti szállítás teljesítménye 2%-kal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 23%-kal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 18, a csővezetékes 11, míg a belvízi
szállítás 4%-kal részesedett.

A nemzetközi áruszállítás volumene 5, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3%-kal nőtt. 
A belföldi áruszállítás volumene 11, teljesítménye 6%-kal csökkent.
A belföldi közúti áruszállítás volumene 12%-kal csökkent 2010-hez képest, míg a nemzetközi forgalom 16%-kal nőtt. A közúti áruszállítás teljesítménycsökkenését a járműállomány struktúraváltozása is okozhatja. A megfigyelésbe bevont 3,5 tonna teherbírás feletti gépjárművek egyre inkább a nagyobb
távolságú, nemzetközi áruszállításban vesznek részt. 

Az egyéni vállalkozók volumenében 19%-kal kevesebb árut szállítottak, míg a társas vállalkozá-
soknál a visszaesés csak 6%-os volt. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipari termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 18%-a lépte át az országhatárt, szemben
az előző évi 14%-kal. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2%-kal nőtt, a növekedés a nemzetközi szállítás 7%-os növekedésének tudható be, míg a szállítási teljesítmény a belföldi viszonylatban 6%-kal visszaesett. A nemzetközi és belföldi forgalom összességét tekintve kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, míg az üresen megtett út aránya lényegében nem változott. A közúti áruszállítási teljesítmény 71%-a a szállítási ágazatba sorolt
vállalkozásoknak tulajdonítható. Az előző évhez képest az egyéni vállalkozások teljesítménye 6%-kal
visszaesett, míg a társas vállalkozásoké 3%-kal növekedett. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a
társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20–21%, míg
ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a főként más ágazatban tevékenykedőkre jellemző saját
számlás szállítások esetében 31% feletti. 

A cikk részletei->

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes