Csökkenő áruszállítás – szerényen növekvő utasforgalom

2011. III. negyedévben a súlypontot jelentő közúti és vasúti áruszállítás esetében egyaránt
folytatódott a belföldi teljesítmények visszaesése, miközben a nemzetközi szállítás gyarapodott. 
A helyközi személyszállítást az utazók valamelyest intenzívebben vették igénybe. A Budapest
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma az újonnan jelentkező, vagy visszatérő külföldi
fuvarozóknak is köszönhetően – segítve ezzel a turizmust is –  élénkült. A Magyarországon első
alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma négyévi visszaesést követően
jelentősen bővült, de a járművek közel fele használt volt.

Áruszállítás 

2011 I–III. negyedévében a  szállított áruk tömege – 196 millió tonna – az előző év azonos
időszakához képest 6%-kal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti 2%-kal növekedett, míg a
közúti 8, a belvízi szállítás 23, a csővezetékes szállítás pedig 1%-kal csökkent. Az árutömeg 71%-át
közúton, 17%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még
meghatározóbb (89%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből
adódóan. 
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 39 milliárd árutonna-kilométer – 2%-kal emelkedett. A vasúti szállítás teljesítménye 2, a közúti 3%-kal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 16%-kal
csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 69, a vasúti 17, a csővezetékes 10, míg a belvízi
szállítás 4%-kal részesedett.
A nemzetközi  áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 5%-kal nőtt. 
A belföldi áruszállítás volumene 11, teljesítménye 6%-kal csökkent.
A közúti áruszállítás volumene 8%-kal mérséklődött 2010 I–III. negyedévéhez képest. A belföldi
szállítás volumene 12%-kal esett vissza, míg nemzetközi forgalomban 19%-kal nagyobb tömegű árut
szállítottak. A belföldön szállított árutömeg  csökkenését többek között befolyásolta az építőipari
termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem
tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 19%-a lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos
időszaki 14%-kal. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3%-kal nőtt, a
növekedés a nemzetközi szállítás 8%-os növekedésének tudható be, míg a szállítási teljesítmény
belföldi viszonylatban 6%-kal visszaesett. A nemzetközi teljesítmény gyarapodásához hozzájárult a
magyar gazdaság exportképességének élénkülése. A  nemzetközi és belföldi forgalom összességét
tekintve kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, míg az
üresen megtett út aránya lényegében nem változott. A közúti áruszállítási teljesítmény 71%-a a
szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A társas vállalkozások és az egyéni
vállalkozások részaránya 89–11%. Az előző év azonos időszakához képest az egyéni vállalkozások
teljesítménye 5%-kal visszaesett, míg a társas  vállalkozásoké 5%-kal növekedett. Az ágazatban
tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres
futások aránya 20-21%, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások
esetében 31% feletti.  A Szállítási teljesítmények 2011. negyedéves tájékoztató következő megjelenése: 2012. február 27.
A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2%-kal nőtt
2010 első három negyedévéhez képest – a közúti szállításhoz hasonlóan kizárólag a nemzetközi
teljesítmény növekedésének köszönhetően. A volumenben mért teljesítmény belföldön 7%-kal
mérséklődött, nemzetközi viszonylatban 5%-kal nőtt 2010 azonos időszakához mérten. A nemzetközi
szállításon belül volumenében a legtöbb árut – 39%-ot – a behozatali forgalomban szállították. 
A kivitel részesedése a nemzetközi volumenben  34, a tranzit szállításé pedig 27%. Árutonna-
kilométerben mérve a belföldi teljesítmény 18%-kal csökkent, a nemzetközi szállítás növekedése 5%-ot
tett ki.
2011 I–III. negyedévében a belvízi áruforgalom volumene 23%-kal, az árutonna-kilométerben
mért teljesítménye 16%-kal mérséklődött, ami főként a berakások, azaz az exportszállítmányok
össztömegének zuhanásszerű – 39%-os – visszaesésének a következménye, de jelentős a
tranzitforgalom csökkenése is:  14%. A belvízi áruszállításban magyar lobogó alatt hajózó járművek
részesedése az összes szállított áruból 6%, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 7%
volt.
A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 51,7 ezer
tonna volt, ami 7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

Személyszállítás

A helyközi személyszállításban  az utasforgalom lényegében nem változott, míg az
utaskilométerben mért teljesítmény 2%-kal nőtt 2010 első három negyedévéhez viszonyítva.
A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 78%. A nemzetközi szállításban 56%-os részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 27-os, az autóbusz 17%-os hányadot képvisel. A nemzetközi vasúti
személyszállításban az utasok több mint 50%-a beutazó volt.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 71 országgal lebonyolított utasforgalma 6,8
millió fő, ami 9%-kal volt több, mint a 2010 első háromnegyed évi. Ezt az utasforgalmat összesen 83,9
ezer, az előző évinél 5%-kal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok
a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a Travel Service. Nem menetrend
szerinti forgalmat 66 ország  irányában bonyolított le a repülőtér. A legnagyobb súlyú országok a
menetrend szerinti forgalomban Németország, az  Egyesült Királyság és Olaszország, míg a nem
menetrend szerinti forgalomban Törökország, Egyiptom, Görögország és Spanyolország voltak.
A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 1%-kal nőtt 2010
első háromnegyed évéhez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 55%-os, az utaskilométert
figyelembe véve 58%-os – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 48%-a
Budapesten közlekedett.

Közúti gépjárművek állománya

2011. I–III. negyedév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik szá-
ma 55 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz (2010
első három negyedévéhez) képest 21%-kal több. Az Opel, a Volkswagen és a Ford márkák adták
együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek harmadát. Az első alkalommal
regisztrált személygépjárművek 35%-a volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában
mindössze 12% volt. Mindez azt is jelenti, hogy a személygépjármű-park öregedése tovább
folytatódott.

Forrás: KSH

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes