Célkeresztben az iskolabuszok

image 

Szemelvények a KTI kutatási anyagából 

A 2009 tavaszán a KHEM-ben (az ÖkM-mel és a PM-mel egyeztetve) megszületett döntés alapján továbbra is a korábbi feltételekkel közlekedhetnek a gyermekeket közoktatási intézménybe szállító buszok, ha az önkormányzatok a busztársasággal kötött szerződésüket megváltoztatva az „iskolabusz szolgáltatás" megnevezést „külön célú menetrend szerinti", „szerződéses" vagy „különjárati személyszállítás" megnevezésre cserélik. (A baloldali képen: Iskolabusz Észak-Amerikában)

A fenti döntés a 2009. szeptembertől hatályba lépő közlekedésbiztonsági célú követelményeket értelmezte, annak megfelelő alkalmazását, a közoktatási intézményekbe járó gyermekek szállítását végző autóbuszok támogatási lehetőségeit tisztázta. Az eredeti szándék szerint a szabályozás szerint iskolabuszokon gyermekeket csak biztonsági övvel, 135 cm alatti gyermekeket pedig csak külön gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve lett volna lehetséges szállítani. A rendelet szerint a busz elején és hátulján (a rendeletben meghatározott) megkülönböztető táblát kell elhelyezni, és a jármű álló utast nem szállíthat.
A busztársaságok tiltakoztak az új előírás ellen, az átalakítások komoly költségkihatásai miatt. (A buszok övvel és gyereküléssel való ellátásának költsége járművenként a kétmillió forintot is meghaladhatja). Több társaság jelezte: ha életbe lép a szabályozás, megszüntetik az önkormányzatok által fizetett iskolajáratokat, és a gyerekek csak a menetrend szerinti buszokkal utazhatnak. Ellentmondásos az a tény, hogy a KRESZ azt is kimondja, hogy abban az esetben, ha a nem menetrend szerint közlekedő autóbuszon – a belső kialakításnak megfelelően, valamint a forgalmi engedélyben rögzített adatok alapján – lehetőség van álló utasok szállítására, nem kell biztonsági rendszerben rögzíteni a gyermekeket. A KHEM közleménye szerint tehát a KRESZ iskolabuszokra vonatkozó rendelkezései hatályba lépésükkor nem lehetetlenítik el a gyermekek autóbuszos szállítását, és nem zárják el az önkormányzatokat az erre a célra igénybe vehető támogatásoktól. 

A gyermekszállítást szolgáló járművekre más megnevezést használva tehát a továbbiakban is a mostanival azonos feltételekkel lehet utaztatni a gyerekeket az iskolába. Az önkormányzatok, illetve társulásaik tehát abban az esetben is igénybe vehetnek állami normatív támogatást iskolába járás szolgáltatás vásárlására, ha nem „iskolabusszal" viszik a gyerekeket, hanem a biztonságot garantáló különjáraton vagy szerződéses járaton gyermekszállítás keretében. A közlekedési társaságok nem csak pénzügyi okokból, gyakorlati szempontok miatt is vitatják a szigorítást. Előfordul ugyanis, hogy a reggel iskolásokat szállító autóbuszok később már menetrend szerinti járatként közlekednek. Ilyen esetekben pedig nehezen oldható meg, hogy a gépkocsivezetők elpakolják a gyereküléseket, ülésmagasítókat. Kérdéses továbbá: ha lenne is biztonsági öv az iskolajáratokon, jutna-e idő arra, hogy a sofőr ellenőrizze, be vannak-e kötve a gyerekek?  (A jobboldali képen: Gyermekszállítás hagyományos elővárosi autóbusszal)

A Volán vállalatok érvelése szerint a statisztikák alapján elenyésző az olyan közlekedési balesetek száma, amelyek során autóbuszban sérülnek meg gyerekek. A szabályok nem rögzítik egyértelműen, mi számít iskolabusznak. A jogalkotó szerint iskolabusz az, amit az önkormányzatok vesznek gyerekek mindennapos iskolába szállítására. E szerint a volán vállalatok önkormányzati megbízásból gyerekeket szállító járművei nem azok. Hasonló a helyzet abban az esetben, amikor nem meghirdetett menetrend szerinti iskolajáratokat üzemeltetnek a Volán vállalatok, amelyek egy-egy zsúfoltabb normál járat útvonalán közlekednek, de az iskolakezdéshez és befejezéshez igazodnak. Ezek a járatok a hivatalos menetrendben nem szerepelnek, az indulási, érkezési idejükről csak az oktatási intézmények, a gyerekek és a szülők kapnak tájékoztatást. A buszokat diákok és tanárok, valamint szülők is igénybe vehetik menetjeggyel vagy bérlettel. Ezek a járatok nem klasszikus értelemben vett iskolabuszok – az önkormányzatoktól például nem kapnak támogatást az üzemeltetésükhöz, s inkább járat kiegészítő buszként szerepelnek – nem vonatkoznak rájuk a speciális biztonsági előírások. Az iskolabuszok kapcsán kirobbant vita szinte minden Volán-társaságot, így pedig minden megyét érint, de akadnak az országban olyan települések, kistérségek, ahol nem okozna gondot a tervezett szigorítás. A Zalakarosi Többcélú Kistérségi Társulás 2009-ben vásárolt korszerű, amerikai iskolabusza 67 személyes – kifejezetten a gyerekek szállítására kifejlesztett. Ezen az autóbuszon pedig már szériatartozék minden ülésen a biztonsági öv. (A baloldali képen: A Zalakarosi Többcélú Kistérségi Társulás iskolabusza)

Iskolabuszok Észak-Amerikában

Az iskolabuszon – klasszikus értelemben – az USA-ban gyermekek iskolába és iskolai eseményekre történő szállítására rendszeresítet járműveket értjük. (Az első lóvontatású iskolabuszt 1827-ben Londonban mutatták be, 25 gyermek szállítására tervezték.) Az iskolabusz elterjedése azonban Észak-Amerikában vált jellemzővé. Az amerikai kormány által szabályozott előírásoknak megfelelő különleges berendezésekkel felszerelt egyedi specifikáció szerint épített minden más közlekedési eszköztől megkülönböztethető jármű. Rendelet határozza meg a „sárga" szín használatát és külön erre a járműre érvényes jelöléseket. Az USA-ban az egyes államok eltérő kiegészítő biztonsági előírásokat alkalmaznak. (Pl. a New York-i iskolás buszokon kötelező az automata tűzoltó rendszerek használata, biztonsági öv használata kötelező New-Yorkban és Kalifornia államban.) Az Egyesült Államokban nincs Európai értelemben vett típusbizonyítvány. A gyártók a különböző ipari szervezetek standardjainak, állami vagy szövetségi előírásoknak megfelelően kell, hogy tervezzék a járművet. Az iskola buszokra 1977. óta érvényben lévő NHTSA National Highway Traffic Safety Administration „Safety Standard"-ok vonatkoznak.

Standard No. 217 – Bus Emergency Exits and Window Retention … (vészkijáratok) Standard No. 220 – School Bus Rollover Protection (borulási védelem) Standard No. 221 – School Bus Body Joint Strength (rögzítések szilárdsága) Standard No. 222 – School Bus Passenger Seating and Crash (ülések) Standard No. 301 – Fuel System Integrity – School Buses (üzemanyagrendszer)

A fentiek szerint kialakított járműveket az USA-ban hat autóbuszgyár készíti, teherautó alvázon. A konstrukció robusztus, és törési teszt eredményei azt mutatják, hogy az autóbuszok közt messze a legbiztonságosabb. (A jobboldali képen: Amerikai rendszerű iskolabusz Magyarországon)

Németország

Németországban, az USA-val ellentétben, nincsenek külön építési és engedélyezési követelmények iskolabuszra.

Amennyiben a buszokat iskolabusz forgalomra (csak az iskolások szállítására) engedélyezik, azokat fel kell szerelni kiegészítő lámpákkal, tükrökkel, és el kell helyezni az iskolabusz jeleket. A teszt során elsősorban olyan autóbuszok kerültek vizsgálatra, amelyek nem tartoznak e jogszabályok alá, még ha az általuk szállított utasok többnyire diákok is. De még a 34 ellenőrzött, kifejezetten iskolabusz használatú jármű sem rendelkezett minden felszereléssel. A jobb oldalon elhelyezett, igen nagy jelentőségű visszapillantó tükrök – amelyek jelentősen bővítik a látómezőt – hiányoztak 12 vizsgált járművön. Az előírásos iskolabusz megjelölések a jármű elülső és hátsó felületén a buszok több mint felénél teljesen vagy részben hiányoztak. Volt, amikor a tábla a buszban volt, de nem volt felszerelve, azonban néha egy darab, a szélvédőre ragasztott papír szolgált a helyettesítésére. Ezek ráadásul több esetben zavarták a gépkocsivezető kilátását, szennyezettek voltak, vagy a jelölést csak a menetirányjelzőn jelenítették meg. Pedig ezek a jelzések teszik a közlekedés többi résztvevője számára egyértelművé, hogy itt a gyerekek miatt nagy figyelmet kell fordítani, különösen a buszmegállókban. Nyolc buszon ezen túl hiányzott a kiegészítő figyelmeztető lámpa is, amely szintén a többi autóst tájékoztatja.

Hazai helyzetkép

Az iskolabusz-szolgáltatás fogalma [36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet]: Olyan közoktatási feladat ellátását jelenti, melynek keretében a többcélú kistérségi társulás a gyermekek/tanulók, intézmények igényeihez igazodva biztosít szervezett utaztatást. Ez a szolgáltatás a helyi óvodai programban, illetve a helyi pedagógiai programban jóváhagyott közoktatási feladatoknak az ellátását a gyermekek/ tanulók elkülönített szállítását biztosítva segíti. A szolgáltatás szervezésekor figyelemmel kell lenni a gyermekekre/tanulókra vonatkozó hatályos egészségügyi és közlekedési jogi szabályozásra, különös tekintettel a megkülönböztető jelzések használatára. A 2010. január 1-től hatályba lépő KRESZ módosítás az iskolabusz fogalma kapcsán csupán egyetlen ponton bővíti a gyermekszállítás biztonsági követelményeit. „A táblával megkülönböztetett iskolabuszok környezetében a fel- és leszállás mindkét oldali irányjelzővel jelzett ideje alatt más járművek csak fokozott óvatossággal, lassabban közlekedhetnek." E jogszabályváltozás kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy az a szándékhoz képest igen kis hatékonyságúnak tűnik, mind az amerikai „klasszikus" iskolabuszok, mind az európai társaik külön a felszállás idején működtethető – sárga villogó – jelzőlámpákkal rendelkeznek, de még az OM-PHARE program keretében hazánkban épült iskolabuszokon is megtalálható volt a jármű felső részén elhelyezve egy-egy kiegészítő irányjelző. Az előre/hátra villogó sárga fényt kibocsátó kiegészítőfényt, mint minimumkövetelményt az „iskolabusz" szolgáltatás feltételeként szükséges lenne hazánkban is jogszabályban előírni. (A baloldali, a fenti és az alsó képen: OM-PHARE program keretében gyártott Renault iskolabusz belső tere)

Szintén túlságosan „megengedő" a csak fokozott óvatossággal, lassabban közlekedhetnek megfogalmazás. A korábban tervezett megállási kötelezettség túlzott, ugyanakkor – tekintetbe véve, hogy a fel- és leszállás e buszokról lakott területhez hasonló, sőt fokozott elővigyázatossággal közelíthető csak meg – célszerű lenne az álló, utascserét végző jármű mellett való elhaladás sebességét 40 km/h-ban maximálni. A Közoktatási törvény az alábbiakban rendelkezik az iskolabusz fogalmával kapcsolatban:

„Iskolabusz-szolgáltatás

A kötelező önkormányzati feladatok megfelelő színvonalon történő ellátását segíti az iskolabusz-szolgáltatás, mely által biztosítható az esélyegyenlőség és a szegregáció felszámolása az adott intézményi társulás illetékességi területén, hiszen a gyermekek/ tanulók, valamint az intézmények igényeihez igazodva biztosít szervezett utaztatást." Az iskolabuszok a legkülönfélébb alapjármű felhasználásával készülnek, az alapjárműtől függően – általában – 17-28 férőhely befogadóképességgel, de vannak az európai gyakorlatban is ennél nagyobb méretű járművek. Főként Franciaországban. Az Észak-amerikai rendszerű, alsó tagozatosokat szállító járművek befogadóképessége pedig eléri a 70 főt. Az esélyegyenlőségi törvény rendelkezéseinek szellemében az iskolabuszoknak a tanulók (gyerekek) mellett a velük együtt utazó mozgássérült osztálytársaik szállítását is biztosítaniuk kell tudni, az EU előírásoknak megfelelő, biztonságos feltételek között, rendszeres vagy soron kívüli üzemben. Ezt a követelményt azért is célszerű figyelembe venni, mert sok esetben e járművek alkalmasak lehetnek a napközi időszakokban a speciális taxi-busz rendszerben üzemeltetett, a mozgáskorlátozottak igényeit kielégítő különleges szolgáltatásokra is. Ebben persze nem lényegtelen, hogy a buszok üzemeltetője rendelkezik-e olyan jogosultságokkal, amelyek révén e napközi üzemeltetést el tudja látni.

Forrás: integratorforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes