Borús kilátások – Piactisztulás vagy cégvergődés

Tovább romlott a cégek fizetésképtelenségi helyzete, a tervezett kormányzati intézkedések sem segítenek, sőt… A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy továbbra is benne vagyunk a válságban: 2011 első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 30 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, ráadásul a helyzet tovább romlik.

 

A Coface Hungary legfrissebb elemzéséből az is kiderül, hogy a drasztikus növekedés fő oka a kényszer-eljárásokban keresendő, ugyanis bár a felszámolások száma is nő, de nem gyorsuló ütemben. Igazi tisztulás jelei nem látszanak. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek.

Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője

Jövőre sem lehet a helyzet javulására számítani, sőt. Félő, hogy a várható változások (adó- és járulékemelés, az áfa felső kulcsának emelése, a minimálbér emelése, az adóbevételek fokozását célzó hatósági szigor) miatt még több cég dől majd be, illetve ismét mind többen mennek át a szürke- és a feketegazdaságba. A gyenge árfolyam kevésbé, de a jelentős árfolyam-ingadozás komoly kockázatokat hordoz. A cégek bedőlhetnek a korábbi devizahiteleik miatt is, ami tovább mélyítheti a válságot. Emellett továbbra is problémás a cégszerkezet Magyarországon. Még az eddigieknél is óvatosabbnak kell lenni, s figyelni a gyanús jeleket.

Vannak ugyan kedvezőnek tűnő jelek is a gazdaságban, ám túlnyomó többségében olyan hatások érik a cégeket (olyan jogszabályi és egyéb változások indultak-indulnak el), amelyek miatt romlik a gazdálkodási környezet, nehezednek a tisztességes cégműködés feltételei. Mindennek eredményeként megakadhat a tisztulás folyamata, sőt, a szürke- és feketegazdaság ismét erősödhet. Így látják a helyzetet a Coface Hungary szakemberei, akik elemzésükhöz részben az idei év első kilenc hónapjának fizetésképtelenségi adatait, részben azokat az információkat vették figyelembe, amelyek a kormányzat által előrevetített jövő évi változásokból adódnak.

Ami a tényadatokat illeti. A fizetésképtelenségi eljárások növekedési üteme a tavalyi év első kilenc hónapjában még lassulni látszott, de mára újfent csúcsokat dönget. Míg 2010 első kilenc hónapjában 4,51 százalékos fizetésképtelenségi hányadot mért a Coface Hungary, az idei év hasonló időszakában 5,83 százalékosat. Nem csak a fizetésképtelenségi eljárások mutatója szállt el, a csődhányad is drasztikusan emelkedik. Az adatok azért példátlanok, mert, ha a harmadik negyedéves adatot az év végére lineárisan kivetítjük, 2011 végére a csődhányad akár elérheti a nyolc százalékot, és mivel változatlanul nő az eljárások száma – ha azonos ütemben is –, nem is biztos, hogy 8 százaléknál megáll ez az adat, hiszen tavaly is magasabb lett az év végére kivetítettnél.

Fizetésképtelenségi eljárások szám

Eljárások 2011. év
(1-9 hó)
2010. év 
(1-9 hó)
Változás
Csődeljárás megindítása 76 99 -23,23%
Egyszerűsített végelszámolás megindítása 1 337 1 551 -13,80%
Felszámolási eljárás megindítása 14 730 12 871 +14,44%
Ideiglenes fizetési haladéki eljárás kezdete 80 122 -34,43%
Kényszer-végelszámolás elrendelése 12 133 4 613 +163,02%
Végelszámolási eljárás megindítása 3 382 5 075 -33,36%
Összes eljárás 31 738 24 331 +30,44%


 

 

A fizetésképtelenségi eljárások drasztikus növekedésének a fő oka a kényszereljárásokban keresendő – hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője. Az adóhatóság az elmúlt hónapokban eljárásokat indított olyan cégek megszüntetése érdekében, amelyek semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytattak, beszámolókat nem adtak le, stb… Ez üdvözölendő, hiszen egy egészséges tisztulást jelent.

Az igazi kérdés azonban az, hogy mikor kezdenek eltűnni a még működő, ám rosszul gazdálkodó, bajban lévő, a kifizetetlen számlák mögött tömegével álló gazdasági szereplők is. Ez lenne igazán tisztulás, ám ennek jelei nemigen látszanak. Mert bár a kényszereljárások nélkül is nőtt a felszámolási eljárások aránya, ám a cégek újratermelődése tovább folytatódik, igaz, bizonyos jelei már vannak annak is, hogy valamelyest csökkenő dinamikával.

A válságnak tudható be, hogy a valós fizetési gondokat tükröző felszámolások növekedési üteme is rendre meghaladja a tíz százalékot, annak ellenére is, hogy már a bázis is egyre magasabb. Az okok között említi Kárpáti a klasszikus körbetartozást, ami az egész láncolaton keresztül végiggörgeti a fizetési nehézségeket, de akár a fizetésképtelenséget is. Ezzel kapcsolatban mutat rá egy további szempontra: a rossz cégszerkezetre. Miként a társadalomban is viszonylag gyenge a középosztály, úgy a cégvilágban is kevés az önálló megerősödésre, gazdálkodásra képes vállalkozás, ugyanakkor a vállalkozói lánc végén könnyen bedönthető, kis, önálló üzleti tevékenységet végezni képes kis cégek tömege található.

Problémát jelent az is – hívja fel egy másik szempontra a figyelmet a szakember, hogy Magyarországon viszonylag könnyű céget alapítani, és ezt kihasználva sokan egy partnertől függve vállalkoznak, ami pedig magában hordozza a könnyű bukás veszélyét. A fejlődésre képes cégek a legritkábban fognak össze hasonló vállalkozásokkal, ami szintén gyengévé teszi őket.

Borús kilátások
Várhatóan tovább rosszabbodik a helyzet jövőre

Mindezeket a problémákat megtetézik a jövő évre már kilátásba helyezett, de legalábbis körvonalazódó adó- és járulékemelések, beleértve az általános forgalmi adó legfelső kulcsának további emelését, továbbá a minimálbér tervezett emelése, illetve az adóbeszedés szigorítása is. Nehezednek tehát a nyereséges gazdálkodás körülményei, romlik a versenyképesség, s félő, hogy ismét egyre több cég fordul a szürke- vagy éppen a feketegazdaság felé. Legalábbis ilyen irányú jelzéseket kap a Coface a céges partnereitől.

4.	Bagyura András, kereskedelmi vezető Coface Hungary

A cégbezárások száma is szaporodhat, akár önkéntesen, akár a szállítók nyomására. Hasonló eredményeket hozhat az adóhatósági szigor is, mert bár az egyrészt üdvözlendő, mert elvben tisztíthatja a gazdaságot, ám miután a NAV deklaráltan az adóbeszedésre koncentrál, így pénzt von ki a gazdaságból, ami azt is eredményezi, hogy például a szállítói finanszírozók nem jutnak pénzhez, ami dominóhatást indít el.

Ilyen körülmények között a Coface azt tudja javasolni a cégeknek, hogy minden eddiginél jobban figyeljék a jeleket. Egyebek között gyanús, ha nő a késedelmes fizetés ideje, vagy ha mondvacsinált okokkal halasztja a partner a számla kiállítását vagy befogadását, illetve ha utóbb mennyiségi és minőségi vitákat gerjeszt. Bár a válság egy ciklusán már túl vagyunk, ám a konjunktúrára még várni kell, ezért indokolt a szigorú követeléskezelés, 30-45 napos késedelem esetén nagyobb szigort kell alkalmazni a szállítói követelések és a vevőtartozások esetében, mint amilyen a mai gyakorlat.

Mindezeken felül még tovább nehezíti a helyzetet az, amiről a bajba jutott devizahitelesekkel kapcsolatban nemigen esik szó: az, hogy nem csak magánszemélyek, hanem szép számmal vállalkozások is belekerültek ebbe az adósságcsapdába. Ugyanakkor arról senki nem beszél, hogy a cégeken is segíteni kellene, például a bankoknak a jelenleginél toleránsabban kellene kezelniük az átütemezést. Pedig, ha bedől egy cég, akkor tovább nő a bajba jutott adós magánszemélyek száma.

A gyenge forint szintén olyan probléma, ami negatív hatással van a gazdaságra; azonban nagyobb gondot jelenthet a cégek számára az árfolyam ingadozása, ugyanis kiszámíthatatlan kockázatokat okozhat a likviditásban az, hogy hetek alatt akár 10 százalékos elmozdulások is előfordulnak. Például a fizetésképtelenségi kockázatokat az is növeli, hogy kiszámíthatatlanul gyengülnek a közép-európai valuták, ami miatt a magyar exportőrök vevői akár fizetési nehézségekkel is szembesülhetnek, mire odaér az áru. Ilyen jelentős ingadozásokat pedig az ezeknek a kockázatoknak elsősorban kitett kkv-k már nem tudják piaci devizafedezeti ügyletekkel kezelni, a bankok termékei pedig nem nyújtanak elegendő segítséget e problémakörre.

Kockázatos ágazatok
A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülne

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak 
(2011. első kilenc hónap)

Ágazat Eljárások száma Fizetésképtelenségi 
eljárások megoszlása
Építőipar 6 014 18,95%
Kiskereskedelem 3 941 12,42%
Nagykereskedelem 3 310 10,43%
Turizmus és vendéglátás 2 348 7,40%
Ingatlangazdálkodás 2 107 6,64%
Gépjárműipar 1 501 4,73%
Elektronikai és számítástechnikai 
tevékenység
959 3,02%
Fuvarozás 949 2,99%
Nyomda és kiadói tevékenység 819 2,58%
Összesen 31 736 100,00%


A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot (az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával) vizsgálva pedig az látszik, hogy némileg átrendeződött a kockázati rangsor. Élen a turizmust és vendéglátást végzők, építőipari tevékenységet folytató vállalatok állnak, de az országos átlag felett találhatók például a fuvarozás, a gépjárműipar, a faipar, továbbá a kereskedelmi tevékenységet végzők.

 

Fizetésképtelenségi arány az egyes ágazatokban 
(2011 első kilenc hónap)

Ágazat Bejegyzett 
cégek aránya
Eljárások 
aránya
Fizetésképtelenségi arány
(Eljárások száma/ 
Cégek száma)
Turizmus és vendéglátás 7,40% 4,92% 8,76%
Építőipar 18,95% 13,05% 8,46%
Textilipar 0,98% 0,69% 8,23%
Faipar 1,53% 1,09% 8,19%
Fuvarozás 2,99% 2,18% 7,99%
Nagykereskedelem 10,43% 7,98% 7,62%
Gépjárműipar 4,73% 3,69% 7,47%
Acél és fémipar 1,67% 1,35% 7,23%
Logisztika 1,03% 0,84% 7,15%
Kiskereskedelem 12,42% 10,35% 6,99%
Papír és csomagolóipar 0,28% 0,24% 6,66%
Élelmiszeripar 1,10% 1,01% 6,32%
Vegyipar 0,57% 0,56% 5,90%
Országos átlag 100,00% 100,00% 5,83%
Nyomda és kiadói tevékenység 2,58% 2,65% 5,67%
Mezőgazdaság 1,68% 1,80% 5,42%
Gépipar 0,53% 0,73% 4,25%
Elektronika és számítástechnika 3,02% 4,79% 3,67%
Ingatlangazdálkodás 6,64% 13,98% 2,77%


Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar (eljárások 13 százaléka, összesen bejegyzett cégek 19 százaléka) és a kereskedelmi vállalkozás (eljárások 18 százaléka, összesen bejegyzett cégek 23 százaléka) teljesít a legrosszabbul. Jellegzetes eltéréseket a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban regisztrált a Coface Hungary. Ebben az összehasonlításban az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 7 százaléka, összesen bejegyzett cégek 14 százaléka) teljesített a legjobban.

A legnagyobb negatív eltérést az üzleti szolgáltatóknál tapasztalt a Coface, ahol a csődhányad relatív növekedése +77,28% volt. Látványos romlást mutat a faipar (+47,62%), a turizmus és vendéglátást végzők(+45,85%), az acél és fémipar (+38+), de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló kiskereskedelem, valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők is.

Ami pedig az egyes ágazatokat illeti:

KERESKEDELEM Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás közel 25 százaléka kereskedelmi vállalkozásokat érintett, ezen belül is túlsúlyban vannak a textil és az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók. A Coface Hungary szakértői ezt nem tartják meglepőnek, tekintve a kereskedő cégek magas számát, aminek az oka az ágazat minimális beruházási igénye. Amíg a fogyasztás nem élénkül, addig változatlan marad az ágazat kockázatossága, sőt, romlik is, véli Bagyura András, aki szerint csak annyi a biztató, hogy lesznek, akik ki tudják húzni, mégpedig azok, akik nem élték fel a profitjukat a bőségesebb időkben, s tudtak tartalékolni.

ÉPÍTŐIPAR Az építőipar teljesítménye újabb és újabb mélypontokat ér el Magyarországon, aminek oka, hogy elmaradnak mind a magán-, mind az állami beruházások, s a gazdasági helyzet miatt ebben nem várható egyelőre változás. Az eljárások 19 százalékát építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. A megrendelés-állomány továbbra is folyamatosan csökken, így azok, amelyek folytatják, sokkal kisebb profitréssel dolgoznak; az erősebb cégek ezt ki is használják, jelentősek a vállalakozói láncolatokban a lefölözések. Tendenciaként a munkák már eleve úgy indulnak, hogy maguk a beszállítók is tudják, egyes számláikat esetleg nem fizetik ki, s ha ez nagyobb méretet ölt, akkor fizetésképtelenséget eredményez. Kitörési lehetőség nem látszik: azok képesek csak talpon maradni, akik képesek voltak váltani (például az energiatakarékos projektek irányában) vagy a felújításokra koncentráltak. További bedőlések várhatók, illetve az, hogy egy rövid ideig tartó javulás után ismét bővül a szürke- és feketegazdaság.

IDEGENFORGALOM ÉS VENDÉGLÁTÁS A fizetésképtelenségi eljárás alá vontak között az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások vannak még nagy számban (az előző év, hasonló időszakával megegyező mértékben). A jövőben sem nagyon várható javulás ebben az ágazatban, amelyet keményen fog sújtani, hogy megnyirbálják a Cafeteria rendszerben kapható juttatásokat, illetve nehezebben hozzáférhetővé teszik azokat. Pedig a Cafeteria rendszer nem csak abban indított el pozitív folyamatokat, hogy élénkített bizonyos ágazatokat, hanem abban is, hogy fehérítette a gazdaságot, mivel számlaadási kényszert feltételezett.

GÉPJÁRMŰIPAR A hazai gépjárműipar nehéz helyzetben van: a kereslet mind bel-, mind külföldön erősen visszaesett a válság miatt, s megcsappant a hasznuk is. Ugyanakkor az utóbbi egy-másfél évben javult azoknak a beszállítóknak a helyzete, amelyek képesek voltak vállalni a beszállítóvá válás/megmaradás költségét (fejlesztések, stb.). Fellendülésre egyelőre az ágazatban azért sem lehet számítani, mert a szigorítások és emelések miatt csökken a versenyképességük.

FUVAROZÁS Amíg hanyatlanak a belföldre termelő ágazatok, s a kereskedelem is, addig nem nő az igény a fuvarozás iránt sem. Ugyanakkor az ágazat vállalkozásainak nehéz helyzetét fokozza a folyamatosan emelkedő üzemanyagár, azaz tovább emelkedik az eleve magas működési költség.

Régiós eltérések
Jelentős megyei különbözőségek

Eljárások és cégek egyes megyékben 
( 2011. év 1-9 hó)

Megye Bejegyzett 
cégek aránya
Eljárások 
aránya
Fizetésképtelenségi arány 
(Eljárások száma/ 
Cégek száma)
Nógrád 0,90% 1,65% 10,73%
Jász-Nagykun-Szolnok 1,95% 2,84% 8,49%
Borsod-Abaúj-Zemplén 3,95% 5,54% 8,18%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,73% 3,71% 7,92%
Heves 1,92% 2,61% 7,89%
Békés 1,63% 2,16% 7,75%
Fejér 3,33% 4,34% 7,59%
Komárom-Esztergom 2,62% 3,32% 7,37%
Veszprém 2,44% 2,97% 7,08%
Zala 2,12% 2,56% 7,03%
Somogy 1,99% 2,32% 6,79%
Hajdú-Bihar 3,72% 4,17% 6,52%
Bács-Kiskun 3,73% 4,02% 6,28%
Országos átlag 100,00% 100,00% 5,83%
Baranya 3,33% 3,31% 5,80%
Budapest 39,62% 37,08% 5,45%
Tolna 1,41% 1,30% 5,37%
Győr-Moson-Sopron 3,77% 3,45% 5,34%
Vas 1,72% 1,49% 5,05%
Csongrád 3,01% 2,47% 4,78%
Pest 14,10% 8,69% 3,59%


Az esetszámokat tekintve a legnagyobb növekedést Fejér megyében tapasztaltuk, ahol az eljárások száma az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva több, mint kétszeresére növekedett meg. Továbbá több megyében országos átlag feletti növekedést tapasztaltunk.

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát kiderül, hogy miközben átlagosan a fizetésképtelenségi arány 5,83%, Nógrád megyében ez az arány majdnem kétszerese (10,73%) százalék, Jász-Nagykun-Szolnok (8,49% ), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (8,18%), de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Heves, Békés és más megyékben is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el. A legnagyobb negatív eltérést 2010 hasonló időszakához képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése 120 százalék volt. Látványos romlást mutat Veszprém megye is, ahol a csődhányad relatív növekedése 96 százalék volt. Ennek ellenére itt igen alacsony a bázis, azaz a relatív magas növekedés kevés eljárást jelent (az összesnek csak a 3 százalékát), azaz itt nem mélyült a válság.

Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Borsodban (eljárások 5,54%-a, összesen bejegyzett cégek 3,95%-a), Fejér megyében megyében (eljárások 4,34%-a, összesen bejegyzett cégek 3,33%-a), valamint Szabolcsban (eljárások 3,71%-a, összesen bejegyzett cégek 2,73%-a) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 8,69%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14%-a), valamint a főváros (eljárások 37,08%-a, de a bejegyzett hazai cége 40%-a) teljesített a legjobban az év első kilenc hónapjában.

forrás: tranzitonline.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes