Bevonják a MÁV engedélyét is?

Néhány hete robbant a hír: az NKH bevonta a BKV üzemelési engedélyét, s féléves határidővel ideiglenest állított ki. Tegnap a MÁV-val kapcsolatban vetődött fel, hogy képes-e elvárt színvonalon teljesíteni feladatát.

title

Egy nappal később már a BKV-s hír kapcsán is kiderült, csupán a libegő és a HÉV vasúthatósági engedélyét vonták be, így csak ezekre érvényes a féléves határidő. A vasutakkal kapcsolatban még gyengébb a hír: itt csupán arról van szó, hogy egy szervezet kezdeményezte az NKH-nál az engedély felfüggesztését. De melyik szervezet és minek alapján?

A KBSZ, a Közlekedésbiztonsági Szervezetet 2006. január elsejével hozta létre az Országgyűlés abból a célból, hogy a légi, vízi és vasúti balesetek okait kivizsgálja, s tanulságokat állapítson meg. Szakértői bejelentések után kezdik el automatikusan vizsgálni a körülményeket, okokat, következményeket, amelyeket azután jelentésekben publikálnak. Objektív tényeken és méréseken alapuló független vizsgálatuk célja nem a személyes felelős megnevezése, csupán a megszerzett ismeretek későbbi felhasználása, s a belőlük való okulás.

Február kilencedikén, a Nyugati pályaudvaron kisiklott egy szolnoki inga utolsó kocsija, annak mind a négy tengelyével. Személyi sérülés nem történt és az alacsony sebesség miatt (a szerelvény betartotta a vágányszakaszra előírt 20 óránként kilométeres korlátozást) az anyagi kár sem volt jelentős. A siklott személykocsiban keletkeztek károk (a vonókészülék kiszakadt, a négy tengely siklott, s így megrongálódott), de nagy szerencse, hogy a közeli épületbe nem szaladt bele a jármű, annak falától tíz centikre állt meg. A pályaudvar és így a legtöbb fővonal forgalmát azonban egész napra meghatározta a jócskán lecsökkent áteresztőképesség.

IMG_3977_resize

Látható, micsoda szerencse, hogy nem ütközött bele a házfalba a kocsi
(fotó: Tóth Péter)

A – mondhatjuk: szerencsés kimenetelű – baleset okait kutatva a KBSZ feltárta, hogy a vasúti pálya állaga oly mértékben leromlott, hogy a sebességkorlátozás betartása mellett is balesetveszélyes volt a közlekedés az adott helyen, ez vezetett a sikláshoz is. A szóban forgó kitérőknél ugyanis már korábban is vészes nyomtávbővülést tapasztaltak, amelyet ideiglenesen egy összehúzatóval próbáltak visszaállítani, amely azonban eltörött, s a hó miatt ezt nem is észlelték. Így a nyomtáv negyvenöt milliméterrel bővült, amely még ilyen sebességnél is bőven elég ahhoz, hogy siklást eredményezzen.

A KBSZ erre támaszkodva vonta le a következtetést, miszerint a rendelkezésre álló források nem elegendőek a vasúti pályák és tartozékaik fenntartásra, s ezáltal a balesetmentes közlekedés feltételei nem adottak. Emellett a munkaszervezés sem biztosítja az egyébként rendelkezésre álló források gyors és szakszerű felhasználását így a vasút mind a pályafenntartás mind a munkaszervezés terén nagy kihívásokkal küzd, amelyek orvoslása halaszthatatlan feladatot ró a fenntartóra.

A jelentés tehát nem jelenti a működési engedély azonnali visszavonását, ám sajtónyilvánossága – ismét – rávilágíthat a vasút, s különösen a pályavasút súlyos alulfinanszírozottságára, s a helyzetet tetézendő, a működés nem hatékony mivoltára is. Reméljük a sokat emlegetett közlekedési stratégia erre a komplex kérdésre komplex megoldást is kínál majd.

P2097589

A másik kritizált pontja a vasútnak a nem hatékony munkaszervezés. A segélygép háromnegyed tizenkettőkor, több mint három órával a történtek után érkezett meg
(fotó: Hubay Miklós)

Mózes Krisztián

forrás: iho.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes