Befektető nélkül is átvészelhető a forráshiányos időszak

Az elmúlt évben szinte minden jelentős ágazatban volt tőkeemelés, kiemelhető tendencia, a kereskedelmi vállalkozásokba irányuló befektetések jelentős csökkenése, miközben a mezőgazdasági szektor népszerűsége növekedett, s a feldolgozóipari befektetések aránya változatlan maradt. Jól látható, hogy kevés befektetés érkezik a K+F területre, az innovatív vállalkozásokba.

Összesen 360, túlnyomórészt mikrovállalkozásban közel 22 milliárd forintnyi tőkét emeltek, s az esetek túlnyomó részében a forrás a meglévő tulajdonosi körből érkezett, csupán 1,6 milliárd forint származott új tulajdonosoktól. Ez utóbbi harmada volt az előző évinek – összegezte a Start Tőkegarancia Zrt. felméréseit Zoltán Csaba, a cég vezérigazgatója. A befektetések 90 százaléka 100 millió forint alatti, a külső befektetőktől érkező tőkebevonás összértéke és száma is csökkent a korábbi évhez viszonyítva, s a befektetések átlagos értéke is közel felére, 37 millió forintra apadt 2009-ben.

Míg a kkv-k beruházásai 2007-ben 1836 milliárd forint nagyságrendűek voltak, 2009-ban a szektor banki hitelállománya 3753 milliárd forintra rúgott. Ezekhez képest nagyon alacsony a bevont tőke nagysága, de ne felejtsük el, hogy válságévről beszélünk, bizonytalanabb piaci környezetben születtek e döntések – összegezte Zoltán Csaba. A magyarországi régiókon belül Közép-Magyarország mind értékben (27 százalék), mind darabszámban (37 százalék) a legjelentősebb arányú, a dunántúli és az alföldi régiók jól szerepeltek, Észak-Magyarországon viszont nem volt ebben az évben befektetés. A legnagyobb befektetések értékében volt leginkább tetten érhető a visszaesés, míg az első tíz befektetés összértéke idén 750 millió forint volt, egy évvel korábban meghaladta a 2 milliárd forintot.

A hazai kkv-k vállalkozói kedve meghaladja ugyan a környező piacok szintjét, de kevesebb tapasztalatuk van, mint a fejlett piacokon. Hasonló problémát jelent a vállalkozásfejlesztési tapasztalatok hiánya, beleértve az üzleti ismereteket is, illetve az EU-szabályozáshoz való illeszkedés ismeretei sem állnak rendelkezésre – mutatott rá Baranyai Gábor, a QualyPlan ügyvezetője. Pedig jó programra lehet finanszírozást találni, amennyiben ehhez közös kockázatvállalási hajlandóság is társul.

2010-ben új lehetőség az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram, amely az öt évnél fiatalabb vállalkozások számára biztosít 45 milliárd forintos forrást, nyolc kockázati tőkealapon keresztül, tőkebefektetés formájában. Az innovatív vállalkozások esetében kritikusan alacsony a külső forrásból bevont tőke nagysága, e tekintetben a program mindenképpen pozitív irányú elmozdulást hozhat – emelte ki Zoltán Csaba. 2011-ben a Jeremie alapok létrejöttével várhatóan többszörösére növekedhet a kkv-kba irányuló tőkebefektetés, s az alapok befektetési politikája miatt nőni fog a közép-magyarországi régión kívüli befektetések tőkefinanszírozása.

forrás: hvg.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes