Az Európa 2020 lehetetlen célokat állít Magyarország elé

Jelentős kormányzati kezdeményezések nélkül aligha sikerülhet a 2020-ra kitűzött uniós cél elérése, vagyis, hogy a GDP 3 százalékát fordítsa az ország innovációra. Míg Brüsszel álláspontja szerint a kutatás-fejlesztés és az innovatív gondolkodás húzhatja ki az Unió szekerét a válság mocsarából, Magyarországon a válság inkább az innovációk elmaradásának mentségeként szolgál.

Magyarország is úgy tekint az innovációra és a kutatás-fejlesztésre, mint "jelentős jövőépítési lehetőségre." – mondta Varga István, a Bajnai-kormán nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere még 2009 szeptemberében, mikor a kormány innovációs politikájával, köztük az Innovációs Alappal kapcsolatos terveit ismertette. Míg a miniszter kijelentései egybevágtak a brüsszeli politika irányával, a szocialista kormány valójában 20 százalékkal csökkentette az említett finanszírozási alap forrásait

A  kormányzat által közzétett adatok szerint Magyarország megközelítőleg a GDP 0,9 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, ami jelentősen elmarad az Európai Bizottság által, az -egyelőre még nem kötelező érvényű- Európa 2020 versenyképességi stratégiában kitűzött 3 százalékos céltól. Ráadásul, ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által ismertetett adatokat, az derül ki, hogy a 0,9 százalékos értékben nem csak az állami, hanem a vállalkozási, egyéb hazai és külföldi ráfordítások is szerepelnek, így a közvetlenül állami hozzájárulás valójában 2008-ben csak 111 milliárd forintot, vagyis a GDP nagyjából 0,5 százalékát érte el.

Az Európai Bizottság nemrég bemutatott innovációs teljesítményt mérő listáján Magyarország a 27 tagállam közül 22. helyen szerepel, és így a "mérsékelt újítók" csoportjába tartozik. "Az elmúlt öt évben, az átvételek és a gazdasági hatások voltak az innovációs teljesítmény fejlődésének fő mozgatórugói. Különösen pedig a közösségi márkák (11,7 százalék), a közösségi dizájn (9,7 százalék), a tudás-intenzív szolgáltatások exportja (12,1 százalék) és az új termékek eladásának (17 százalék) erős növekedése révén. A pénzügyek és támogatások, valamint az innovátorokra vonatkozó mutatók terén romlás tapasztalható, különösen a kockázati tőke csökkenése (26,1 százalék) miatt." – olvasható a Bizottság által készített dokumentumban.
Az ország innovációs teljesítményét beárnyékoló sötét felhők között tehát alig látszik valamilyen világosság, hiszen gyakorlatilag semmilyen társadalmi vita nem zajlik az ezen a területen.

Az EurAciv innováció és kreativitás rovatának keretében megkérdezett szakértők többsége a stabilitás hiányát említette, mint az ország innovációs teljesítményének egyik legnagyobb korlátját.

Az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ igazgatója szerint Magyarország elsősorban a biotechnológia és a gyógyszeripar, illetve az IT területén jeleskedik, de sok vállalkozás bizonytalanságban kénytelen tengődni.
"Hogy lehet üzleti tervet készíteni akkor, ha nem tudjuk, hogy mennyi lesz az adózási kötelezettség, milyen adminisztrációs igények lesznek, milyen lesz a piac, milyenek lesznek a pénzügyi lehetőségek, pályázatok? A stabil üzleti környezet – még akkor is, ha nem a legideálisabb – sokat segítene a vállalkozásoknak." – mondta az EurActivnak Pongorné dr. Csákvári Marianna.

A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) elnöke szerint ugyanakkor megvannak a szakmapolitikai erőforrások ahhoz, hogy a magyar innovatív és kreatív potenciálból sikertörténet legyen és sok múlik az új kormányzat döntésein.
"A szakmapolitikában megvannak azok a pontok, az NFGM-ben, az Oktatási és Kulturális Minisztériumban és az információs társadalom fejlesztésével foglalkozó Miniszterelnöki Hivatalban, amelyekre lehet alapozni. Most a kormányváltásnál őrző szemeinkkel arrafelé kell tekinteni, hogy ez a szakmapolitikai irányultság valahol összeálljon egy egységes képpé." – mondta Mlinarics József az EurActivnak.
Kassai Róbert, a kis- és középvállalkozások európai képviseletének (UEAPME) alelöke az EurActivnak adott interjújában négy problémát sorolt fel, mint a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs politika gátja:
1. Az első, alapvető problémája, hogy mindenképpen állami támogatást igényel. Magyarországon pedig a K+F támogatása évről évre csökken. Jelenleg 1 százalék alatt van, holott Nyugat-Európában 3-7 százalék közötti értéket tesz ki.
2. A második probléma, hogy némi saját erő is szükséges, ami Magyarországon sok vállalkozásnak okoz gondot.
3. A harmadik probléma, hogy a piacaink beszűkültek.
4. A negyedik pedig, hogy többlettermeléshez, vagy többletmunkaerőhöz kötik a kkv-k támogatását. Az innováció, a modernizálás azonban más feltételek mellett teljesül. A kkv-k nem tudnak többet termelni, mert nincsenek piacaik. Mire használják föl a kapott pénzt? Arra, hogy jobb termékeket, olcsóbban állítsanak elő, megteremtve a lehetőségét, hogy idővel többet tud belőle eladni.
Kassai első lépésként az európai uniós források elosztási rendszerének reformját sürgette, különösen a kkv-k tekintetében, de ezen kívül hangsúlyozta, hogy az innováció tekintetében az oktatás megreformálása területén is különös felelőssége lesz az új kormánynak.

Jelszavak, vagy intézkedések?

Az újonnan megválasztott kormány programja lényegi része egy az egyben megegyezik a Fidesz választási programjával, amely miatt már korábban is sok kritikát kapott.
A "Nemzeti Ügyek Politikája" című dokumentum szerint az innováció és a K+F ugyan "kiemelt szerepet" érdemel, nem sok konkrétum derül ki arról, miképpen kívánja a Fidesz-KDNP ezt a szerepet biztosítani.
A kormánypárt a programban egymillió új munkahely megteremtését vállalja, ennek többségét a kkv-k terén kívánja elérni.
"Ehhez a jövő a kreatív iparoké, valamint az európai és globális szolgáltató központoké. (…) Nagyoknál és kicsiknél állandó innovációra van szükség, ehhez K+F stratégia és szervezet kell." – olvasható a programban. A továbbiakban hangsúlyozza, hogy ebben az Európai Parlament és a Tanács határozatainak megfelelően kell cselekedni, ennek alapján dolgozva ki "a gyenge kutatási kapacitással rendelkező kisvállalkozások pályázati rendszerét az innovatív kutatások és fejlesztések támogatására". A Fidesz-KDNP további támogatásokat szeretne nyújtani a kkv-knak annak érdekében is, hogy képesek legyenek biztosítani szellemi tulajdonukhoz fűződő jogaikat.
Bár szinte egyáltalán nincs közéleti vita a program innovációval és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos részeiről, a dokumentum számos egyéb szempontból kapott kritikákat. A kifogások elsősorban nem a célokkal, hanem az azok eléréséhez vezető úttal kapcsolatban merültek fel.
A 168 óra szerint Lendvai Ildikó MSZP-elnök azt mondta, hogy "már az első olvasásánál kiderül, hogy program helyett csak nagyra fújt luftballont kapnak [a válsztók], ami kívül színes, belül üres. Sok a jelszó, kevés a tartalom, több a kérdés mint a válasz, konkrétum pedig szinte semmi".
A héten zajló miniszter-jelölti meghallgatásokon is szóba került a 3 százalék ügye. Martonyi János, külügyminiszter-jelölt szerint "nem lesz könnyű" a célt elérni. Martonyi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzeti célkitűzések még nem kerültek meghatározásra, így egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországnak az uniós átlagot, vagyis 3 százalékot kell elérnie. "Azonnal el kell kezdeni ezen dolgozni!" – mondta a külügyminiszter, aki ugyanakkor üdvözlendőnek tartja, hogy ezzel "olyan célokat kényszerítenek ránk [Brüsszelből], melyek a saját céljaink is".

Az innováció megsegíti önmagát

Míg tehát a politikai folyamatok terén egyelőre nem látszik körvonalazódni semmilyen konkrét út, az egyetemi élet elkezdte megszervezni önmagát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szerdán (május 25.) bejelentette, öt kiemelt stratégiai kutatási területét integrálja, hogy a hazai innováció vezető intézményévé válhasson.
A BME eddig is a magyar innováció motorjának számított, hiszen campusa mellett, az Infoparkban ott sorakoznak a legnagyobb IT cégek budapesti központjai, melyek általában az egyetem diákjainak gyakorlati- és később sok esetben munkahelyéül is szolgálnak. Ide került felépítésre az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) is, amely innen irányítja majd az EU új innovációs kísérletét.
A BME-vel együtt négy másik magyarországi egyetem kapta meg a "kutató-elitegyetem" címet. A műszaki mellett az elsősorban jogi és bölcsészeti tanulmányokról híres ELTE, az egészségügyi tanulmányok iránt elhivatott Semmelweiss Egyetem, valamint a sokarcú Szegedi és Debreceni Egyetem kapta meg a címet.
Itthon az innováció vezető intézménye, az országhatáron túllépve pedig európai beágyazottságú elit egyetemmé kíván válni a BME, mondta el Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja az Edupressnek. Hozzátette: a BME azon területeken próbálja koncentrálni erőforrásait, melyek a nemzetközi trendek mellett hangsúlyosan figyelembe veszik a speciális hazai igényeket is.
Az egyetemek a cím mellé három milliárd forintos jutalmat kaptak, melyből a műszaki egyetem öt kiemelt stratégiai területet kíván fejleszteni. Ezek a fenntartható energetika; a járműtechnika, közlekedés és logisztika; a biotechnológia, környezet- és egészségvédelem; a nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, valamint az intelligens környezet és e-technológiák.

Következő lépések:
* 2010. május 29.: Kinevezik az új magyar kormányt
* 2010. június 16.: Az Európai Tanács dönt az Európa 2020 célkitűzéseiről

Forrás: muszakiforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes