Az EU Duna stratégia elfogadott, jelen változata hátrányos Magyarországnak

A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár.

Az 1990. évi politika rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977-ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.

Az ítélet végrehajtására azonban a magyar kormányok az ítélet szándékos félreértelmezése miatt immár 14. éve nem került sor, mivel a magyar kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését.

Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a bősi vízlépcsőn túlmenőn a nagymarosi, az adonyi és a fajszi vízlépcsők megépítését is.

A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítést szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazatét is. Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.

Sikernek tekinthető-e, hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből. A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a, és közel 10 évi igény növekedését fedezné. Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni, 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.

Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni? Az utolsó pillanatokban vagyunk a hibás Duna stratégia megváltoztatása az EU Tanács végső ülése előtt.

Szomorú az, hogy  néhány, fontos pozícióban lévő szakember, mérnök is árulója lett  hivatásának. Kirívó példa erre Barsiné Pataki Etelka, az EU Duna stratégia magyar kormánybiztosa, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki a Kossuth Rádióban is  örvendezett a soros magyar EU elnökség sikerének, miszerint elfogadták az előterjesztést.  

Külön kiemelte,  hogy  a Duna  Stratégia nem is magáról a folyamról szól, hanem a Duna menti országok egyéb ügyeiről! Megdöbbentő szemlélet  egy kultúrmérnök szájából, aki diplomázott vízerő-hasznosításból, vízgazdálkodásból, árvízvédelemből,  vízépítésből stb.

A történelem számra  szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia a jelen változatban kerül véglegesítésre. A várató hátrányok  megjósolhatók azon tanulmányomból, amely a vízlépcső építési előnyeit mutatta be.

Az EU Duna stratégia jelen változatának elfogadásából keletkező  hátrányok:

  • Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami veszélyes következményekkel jár;
  • A vízlépcsők hiánya akadályozza  a nemzetközi hajózás fejlesztését. ami  a DMR csatorna célja;
  • Lemondunk évi  4 milliárd kWh megújuló vízenergia  termeléséről;
  • Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a keresztgátak adnának;
  • Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság a talajvíz szint  csökkenése miatt;  
  • Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
  • Veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szint csökkenése miatt;
  • Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
  • Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
  • Nem  hasznosul a  visegrádi Duna sziklás szűkülete,  amely  hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
  • A magyar Duna szakaszra javasolt bárkák építése többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint ma is működő hajóparkok igénybevétele a  nemzetközi hajóforgalom növelésére;
  • Nem valósulna meg az EU VII.  nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
  • Magyarország nem hajtaná végre a hágai Nemzetköz Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött  BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
  • A vízlépcsők hiánya csökkenti  az árvízi biztonságot  az  oldalgátak  nagyobb rongálódás miatt, amit a vízszint évi többszöri, 8 méteres ingadozása okoz; 
  • Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami  jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
  • A duzzasztások hiánya nyáron, már jelenleg is csökkenti a Duna menti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlát miatt, de a fajszi vízlépcső nélkül nem lehet a paksi atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni, emiatt drágább lesz a beruházás  és az üzemköltség is; 
  • Károsul a klímavédelem, mivel a 4 TWh  megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3,2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
  • A szükséges földgáz többlet növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét.
  • Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a  számvitelileg igazolható  kár és elmaradt haszon, ami  2010-ig meghaladta a 2,3 milliárd USD összeget és évente további kb. 60  millió $-ral nő  a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3–a, vízjogos magyar hányad, azaz  kb. 1  milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár  200 Ft/$  szorzóval  számítva tehát kb. 460 milliárd Ft.

Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok elméletileg pénzben kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 szorosára is  becsülnek.

A kár számítás pontosítására célszerűen a kormány az Állami Számvevőszéket kérhetné fel. amely a 90-es években ezzel részletesen foglalkozott.

A fentiekhez hozzáadandó az erkölcsi kár, amely  nemzetközi viszonylatban keletkezett a  hivatalos magyar vízgazdálkodásnak  a  tudománnyal  és világgyakorlattal ellentétes  tevékenysége miatt.

Bízom abban, hogy a kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.

Budapest, 2011.04.18.

Kerényi A. Ödön
vasdiplomás gépészmérnök

forrás: zoldtech.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes