Az EP is ragaszkodik a vasúti csomag felülvizsgálatához

Elfogadta az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága az első vasúti csomag felülvizsgálatáról szóló jelentést, amelyben nagyobb hatósági függetlenséget, diszkriminációmentes pályahasználatot és európai piacfelügyelet létrehozását sürgeti.

Második olvasatban megszavazta az EP közlekedési szakbizottsága azt az európai parlamenti álláspontot, amelyet a képviselőtestület képviselni fog az uniós vasúti piac liberalizációját célzóelső vasúti jogszabálycsomag felülvizsgálatának vitájában. Bár a parlamenti véleményt még a plenáris ülésen is el kell fogadnia az EP-nek, mindez már borítékolható, hiszen mint a szerda délutáni szakbizottsági vitából is kiderült, a parlament ragaszkodik a tavaly novemberben elfogadott első körös véleményéhez.

Azóta a tagállamok is elfogadtak egy második olvasati álláspontot márciusban, az utolsó hetekig tartó informális háromoldalú tárgyalásokon pedig „nem kerültek sokkal közelebb az álláspontok a jogszabály kapcsán, „a tagállamok csak minimális rugalmasságot tanúsítottak, és nem voltak hajlandók befogadni az EP észrevételeit” – mondta az ülésen a jelentés készítője, az olasz szocialista Deborah Serracchiani.

Az első vasúti csomagot 2001-ben fogadták el az uniós intézmények elsődlegesen abból a célból, hogy előkészítse, és megvalósítsa a vasúti személy- és teherszállítási piac megnyitását a tagországokban. A jogszabály célja volt az is, hogy a verseny megteremtésével javítsa a vasúti szolgáltatásokat, és növelje annak szerepét a közlekedésben a közúti közlekedés és szállítás kárára.

A Bizottság az elmúlt években megállapította, hogy a csomag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 2000-es években csökkent a vasút aránya a közlekedésen belül, és a valódi verseny sem valósult meg ilyen-olyan okból. A Bizottság szerint a piaci elérhetőség szintje nem megfelelő, nem elég precíz, túlzott mértékben hozza helyzetbe a már jelenleg is a piacon lévő, legtöbbször helyi monopóliumokat, és nehézzé teszi az új szereplők piacra lépését. A testület szakértői a BruxInfo kérdésére azt mondták, gyakran előfordul, hogy egy külföldi szolgáltató ugyan használhatja az adott ország vasúti hálózatát, a síneket, de az állomásokat már nem, mert az éppen az adott település, vagy állomásfőnök kényétől-kedvétől függ.

Az is gyakori probléma, hogy egy tagállami vasúti hatóság irreálisan magas áron engedi csak rá a síneire a külföldi vonatokat; a cégek gyakran panaszkodnak amiatt is, hogy az állami monopóliumok jóval olcsóbban juthatnak az áramhoz a villamosított vonalakon. Ezen túlmenően nem kapnak megfelelő mennyiségű információt a hatóságoktól, nem férnek hozzá a teheráru-elosztókhoz, még akkor sem, amikor nincs alternatívájuk, és gyakran nem megfelelők számukra az információs és jegykiadó kapacitások.

Éppen ezen okokat szüntetné meg a Bizottság a jogszabályi csomag felülvizsgálatában, amelynek tényleges vitája 2010 őszén kezdődött. Egy szakértő összefoglalása szerint a tagállamokat tömörítő Tanács igyekszik minél kevesebb változtatást eszközölni, így csökkentve a reform költségeit, és így védve a saját nagy nemzeti cégek érdekeit; az Európai Parlament ezzel szemben még radikálisabb változtatásokat szeretne, és még európaibb felügyeleti rendszert léptetne működésbe.

A csütörtökön elfogadott második olvasati EP-álláspont szerint az Európai Parlament ragaszkodik egy szigorúbb nyomonkövetési mechanizmushoz, amellyel az EU azt felügyelné, hogy a pályaüzemeltetők és a vasúti szolgáltatók ténylegesen is függetlenek egymástól. Ennek módja lenne a hagyományosan két külön cég külön könyvelése, amely sok országban még mindig nem létezik. Az EP szerint csak így lehetne meggyőződni arról, hogy „az egyik nem hajtja a másik malmára a vizet”.

Az Európai Parlament szerint „átlátható számításon kellene alapulnia” annak is, hogy egy-egy tagállam rendszerirányítója milyen feltételekkel és árak ellenében engedné egy új szolgáltatónak az infrastruktúra (sínek, villamosberendezés) használatát. A képviselők olyan ösztönzőket is csempésznének a módosítandó jogszabályba a tagállamok számára, amelyek a zajcsökkentésre és a technikai felszereltség javítására sarkallnák a tagországokat.

A parlamenti álláspont legfőbb eleme azonban a hatékonyabb piacfelügyelet megteremtése lenne. Parlamenti források a BruxInfót úgy tájékoztatták, hogy az EP visszalépett a kezdeti véleményétől, amely szerint európai szabályozói hatóságot kellene létrehozni. Mivel a tagállamok első körben informálisan és formálisan is kijelentették, hogy erről szó sem lehet, az EP most már a tagállami hatóságok együttműködési hálózatáról beszél, amelynek gyengébb hatásköre lenne, mint egy európai szuperhatóságnak.

A képviselők szerint hosszabb távon továbbra is utóbbi lenne a cél, de a kompromisszum érdekében egy hálózat is megtenné a piaci panaszok egységes kezelésének javítására.

Az Európai Parlament a júliusi strasbourgi plenáris ülésén szavazhat a jogszabályról második olvasatban, ezt követően a tagállamokhoz kerül át ismét a dosszié, vélhetőleg már csak ősszel.

Forrás: Kitekintő

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes