A magas keresetűek és a kkv szektor jár jól Orbán csomagjával

A miniszterelnök hétfőn bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervét a piacok és a munkáltatók kedvezően fogadták, a szakszervezetek további egyeztetéseket sürgettek. Az adószakértők úgy vélik, a kis- és középvállalkozások (kkv) jól járnak a tervezett adóváltozásokkal, a vesztesek a pénzügyi intézmények.

Az érdekvédők szerint nem munkavállaló-barát a csomag

A szakszervezetek szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közteherviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak, s bár a miniszterelnök által ismertetett gazdasági akcióterv céljaival a megkérdezett érdekképviseleti vezetők egyetértettek, a részleteket hiányolták, és sürgették a párbeszéd megkezdését.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt emelte ki, hogy a bejelentett egykulcsos szja önmagában nem szolgálja az igazságosságot. Nem véletlen, hogy a világ számos országában alkalmazzák a progresszív adórendszert, mert ezzel a magasabb jövedelműek a közteherviselésből is magasabb részt vállalnak – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek, köztük az sem, hogy a családi adózás elemei hogyan kapcsolódnak a rendszerbe. A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet: csak akkor érdemes bevezetni, ha biztosítani lehet, hogy a plusz terhet a bankok ne háríthassák át a lakosságra. Ellenkező esetben nincs értelme – tette hozzá.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hiányolta az intézkedések határidejét és úgy vélte, hogy az akcióterv nem foglalkozott a munkavállalókkal és a munka világával. Vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kormánnyal és úgy vélte: az, hogy Orbán Viktor gyakran él ezzel a fordulattal az jelentheti azt is, hogy a kormány igyekszik megkerülni a szükséges tárgyalásokat a partnerekkel. Orbán Viktor ugyan az akcióterv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvényes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a munkáltatókkal – hangsúlyozta.
A 16 százalékos szja Borsik János véleménye szerint a munkavállalók közül csak nagyon keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható – mondta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével.
A LIGA Szakszervezetek közleményben reagált a kormány gazdasági akciótervére, amelyet első olvasatban nem talált munkavállaló-barátnak. Kifogásolták az egykulcsos lineáris adózást, amely a LIGA szerint törli a rendszerből a szolidaritást és kizárólag a legtehetősebbeknek nyújt kedvezményeket, miközben súlyos lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán.
A minimálbér adókörbe vonása és az adójóváírások kivezetése miatt fennáll a veszélye annak, hogy jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el a minimálbéren élők és az alacsony keresetűek, míg a magas keresetűek jól járnak – fogalmaztak. Határozottan elutasítja a LIGA, hogy az átalakítás forrásszükségletét a közszféra béreinek befagyasztásával, bértömeg gazdálkodás bevezetésével, esetleges nagy létszámú leépítéssel kívánják előteremteni.

Pozitívan fogadta a piac a bejelentéseket

A forint erősödött, a hozamok csökkentek, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan fogadta a kormányfő bejelentéseit – mondta Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint a tervezett takarékossági intézkedések a költségvetésben ma még meglévő 230 milliárd forintos kockázatot mérséklik, illetve pótolják összeget.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője azt mondta: a kormányfő által kedden bejelentett intézkedések összességében jó irányba mutatnak, a hazai vállalkozások versenyképességét erősítik, s az intézkedések hatására várhatóan tartható lesz az ez évre tervezett államháztartási hiány. Hozzátette, a bejelentett intézkedések az adórendszer átláthatóságát szolgálják és csökkentik az adóelkerülést.
Török Zoltán a magyar kis- és középvállalkozások számára egyértelműen pozitívumnak nevezte a társasági adó 10 százalékos kedvezményes adókulcsa határának felemelését 50 millió forintról 500 millió forintra.
Piaci szempontból összességében pozitívnak minősítették londoni elemzők a magyar kormányfő által kedden bejelentett gazdaságpolitikai terveket, amelyekről ugyanakkor további részleteket várnak. A magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása a bejelentés után jelentősen enyhült a londoni kereskedésben.
Gigantikus méretű terhelésnek nevezte a kormányfő által bejelentett banki különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, s nem akar teret engedni a bankellenes hangulatnak. Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, s hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja.

A munkáltatók szerint vállakozásbarát a csomag

Vállalkozásbarátnak nevezték, és üdvözölték a vállalkozásokra vonatkozó tervezett adóváltozásokat az MTI által megkérdezett munkáltatói szervezetek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a vállalkozások számára kedvező, hogy a társasági adó kedvezményes 10 százalékos kulcsát a jelenlegi 50 millióval szemben 500 millió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: a gazdasági akcióterv hosszú ideje az első olyan intézkedéscsomag, amely nem megszorításokat tartalmaz, hanem beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket, annak a kis- és közepes vállalkozások a lehetnek a nyertesei.

Adószakértők szerint a kkv-k járnak jól

Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a kkv szektor cégei számára mindenképpen könnyítést jelent, ha a nyereség után fizetendő társasági adó a jelenlegi 19 százalékról 10 százalékra csökken évi 500 millió forintos nyereség alatt. További kedvező változás lehet számukra a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó. Ha az osztalék adója is 16 százalékos lenne, akkor a jelenlegi 19 százalékos nyereségadó és 25 százalékos osztalékadó 10, illetve 16 százalékra csökkenne.
A Deloitte adószakértője hozzátette: a tervezett változások további értékeléséhez fontos lenne tudni, hogy mik a kormány tervei a járulékokkal kapcsolatban, erre azonban a kormányfő keddi beszédében nem tért ki. Hasonlóan nyitott kérdés egyelőre a tervezett változások bevezetésének időzítése is.
Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere szerint a 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazhatósági határának kiterjesztése az eddigi 50 milliós határról 500 millió forintra egyértelműen pozitívum. Azt azonban még nem tudni, hogy az eddig támasztott öt feltétel fennmarad-e – mutat rá a tanácsadó cég sajtóközleményében. Ilyen feltételek különösen, hogy az e lehetőséggel élő társaság nem vehet igénybe adókedvezményt, vagy munkavállalói után átlagban a minimálbér kétszeresét elérő jövedelem szerinti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. További kérdés, hogy a társasági adó adóalap módosító tételei között lesz-e olyan szintű átrendeződés, mint 2010. január 1-jétől – mutatott rá.

Hegedüs Sándor kiemelte: az első akciótervnek nevezett csomag nem tér ki a magyar adórendszer két fájó pontjára, a helyi iparűzési adó eltörlésére és a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Úgy vélekedett, elképzelhető, hogy ezek rendezésére a további akciótervek keretében kerül majd sor, az önkormányzati rendszer, vagy az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó intézkedések között.
Az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése összességében jó iránynak ígérkezik Hegedüs Sándor szerint, még ha nem is világos az adójóváírás megszüntetésével való összefüggése, illetve annak időzítése. Úgy látja, lezárulni látszik egy hosszú évek óta húzódó vita: egykulcsos személyi jövedelemadó kerül bevezetésre, családi adózási elemekkel. Ez utóbbi esetben feltételezhető szerinte, hogy az első Orbán-kormány alatt bevezetett módszer tér vissza – amely részlegesen ma is fenn áll -, a számított adóból levonhatóvá válik egy, a gyermekszám függvényében meghatározott összeg.
Eldőlni látszik az is, hogy az adójóváírás, ha több éven keresztül tartó folyamat keretében is, de megszűnik. Az évközi adómódosítás elvetése Hegedüs Sándor szerint üdvözlendő, mert adminisztrációs tehertől óvja meg a vállalkozásokat, továbbá a költségvetésen se üt rést. További előnynek tartja, hogy a vállalkozások az év eleji adócsökkentéssel megfelelő részszabályok esetén ismét bérköltség növekedés nélkül (vagy szolid növekedés mellett) javíthatják munkavállalóik nettó jövedelmi pozícióit.
Az intézkedések egyértelmű vesztese a pénzügyi szektor lesz, amelyre nagyon jelentős többlet adóterhet kíván kivetni a kormányzat. Hegedüs Sándor szerint az egyeztetések során érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a biztosítók eredményét várhatóan jelentősen rontani fogják az árvízkárokhoz kapcsolódó kifizetések, továbbá, hogy a lízingcégek a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintettek. Úgy véli, az egyeztetések során éles viták várhatók arról, hogy mi képezheti az adó alapját.

Forrás: hrportal.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes