A logisztika szegmense: raktár-üzemeltetés(i megoldások) II.

A termékek szállítójárművön érkeznek a raktárba. Kirakodásuk a vételező raktéren történik. Kiszállításkor a kiszállító raktéren keresztül hagyja el a szállító járműbe rakott termék a raktárt. Az átmenő raktárak esetében a vételezett terméket közvetlenül a vételező raktérről küldik át a kiszállító raktérre.

/folytatás/
KOMISSIÓZÁS ÉS KISZÁLLÍTÁS
A termékek szállítójárművön érkeznek a raktárba. Kirakodásuk a vételező raktéren történik. Kiszállításkor a kiszállító raktéren keresztül hagyja el a szállító járműbe rakott termék a raktárt. Az átmenő raktárak esetében a vételezett terméket közvetlenül a vételező raktérről küldik át a kiszállító raktérre. A hagyományos, a vételezett áru nyilvántartása alapján üzemeltetett raktárak esetében a vételezett termékeket tárolják, majd később kiválasztják és a kiszállító raktéren keresztül – elszállítják. Az utóbbi esetben a vételezési és kiszállítási műveletek kezelése bonyolultabb feladat, mivel tárolási és a rendelést kiválasztási műveletekkel teljesítő rendszerben üzemeltetik.
A VÉTELEZÉSI ill. KISZÁLLÍTÁSI MŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK ADOTTAK:
- a beérkező szállítmányra vonatkozó információk: beérkezési idő, a szállítmány tartalma,
- a rendelésre vonatkozó információk: rendelési adatok és a várható kiszállítási időpont,
- a raktártér elrendezésére és a rendelkezésre álló anyagmozgató eszközökre vonatkozó
információk.
MEGHATÁROZÁST IGÉNYEL:
- a belső és külső hordozó járművek hozzárendelése a raktárhoz. Ez határozza meg a teljes belső anyagáramlást,
- a szállító járművek szolgálati határidői az egyes raktereken. Amennyiben több szállítójárművet irányítottak a raktérre, a probléma olyan, mint a szerszámgépműveletek időzítése,
- az anyagmozgatási források hozzárendelése a raktárhoz, a munkaerő és az anyagmozgató berendezések határidőzése.
TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUMOK és KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK
- valamennyi szállítási és vételezési művelethez szükséges forrás,
- a szolgáltatás szintje: a teljes ciklusidő és a szállítójárművek rakodási ill. kirakodási időigénye,
- rakterek és a tárolási részlegek elrendezése, relatív helye,
- üzemviteli irányelvek: /egy/ ügyfél kiszolgálása kiszolgálási rakterenként,
- az egyes rakterekkel szemben támasztott teljesítménykövetelmények.
A vételezési és kiszállítási döntéseket korlátozza a beérkező és kilépő szállítmányokra vonatkozó ismeretek behatárolt volta. Ennek következtében az alábbi helyzet állhat elő:
- csupán a raktári elrendezést ismerjük,
- rendelkezésünkre állhatnak a beérkezési és a kilépési folyamatokra vonatkozó részleges statisztikai adatok, pl. a beérkező szállítójárműből a kiszállító járműbe rakodás átlagos időigénye,
- valamennyi beérkező és kiszállító jármű rakodási adataival teljesen tisztában vagyunk.
FELTÉTELRENDSZEREK:
- Az első feltételrendszer esetében nemcsak azt nem tudjuk, hogy hogyan rendeljük hozzá a szállítójárműveket a rakterekhez, de még arra vonatkozólag sincs ismeretünk, hogy a termékek milyen rend szerint foglalnak helyet a tárolási helyeken. Ebben az esetben tehát tisztázatlan, melyik tárolási struktúra lenne előnyösebb. Ez jellemzi a közraktárak tevékenységét.
- A második feltételrendszer általában a vállalati vagy a kijelölt elosztó raktárak esetére érvényes. Legtöbb szakirodalmi döntési modell ebből indul ki.
- A harmadik feltételrendszer, a korszerű információs technológia érvényesülése következtében mind gyakrabban fordul elő. Ugyanakkor megállapítható, hogy nagyon kevés formális modellt dolgoztak ki a kiszállítási és vételezési műveletek kezelésére. A szakirodalom inkább az átmenő raktárak viszonyaira vonatkozó modellekkel foglalkozik szívesebben.
TÁROLÁS
A raktár alapvető funkciója.
Három fontos döntéstől függ ez a funkció:
- mekkora raktározott készletre (területre) van szükség egy-egy készletezési egység számára,
- milyen gyakran, és mikor kell a készletet kiegészíteni egy készletezési egység számára,
- a raktárban hol kell a készletezési egységet tárolni és elosztani, valamint mozgatni a különböző tárolási tereken keresztül.
A két első kérdés az adagméret- és lépcsőzés problémájának megoldását igényli, ami a szokásos készletellenőrzési tárgykör megoldási formájában közismert. A harmadik kérdéssel kapcsolatban döntést igényel a tárolási hatékonyság vagyis a tárolási kapacitás és a hozzáférés hatékonysága, ami a berakási és kiemelési folyamatok forrásigényét befolyásol(hat)ja.
A KÉSZLETEZÉSI EGYSÉG HOZZÁRENDELÉSE AZ EGYES RÉSZLEGEKHEZ.
A készletezési egységet a raktár több, különböző részlegében lehet tárolni. A részlegek kijelölése tervezési döntés tárgya. Amint a részlegek kijelölése megtörtént, meg kell határozni, melyik készletezési egységet, melyik részlegnél kell tárolni, milyen mennyiségben és milyen lesz a készletezési egység mozgása a részlegen keresztül. Egyes esetekben ez a döntés nyilvánvaló. Például: amennyiben valamelyik részleget egy bizonyos ügyfélhez rendeltek, akkor az ügyfél valamennyi készletezési egysége ehhez a részleghez tartozik. Ha viszont a készletezési egységet csupán rakodólap-egységenként tárolják és válogatják, akkor csak a rakodólap részleghez van hozzárendelve. Más esetekben a készletező egység tetszőlegesen, akár több részleghez is tartozhat. Ezek a részlegek tárolási és anyagmozgatási kapacitásuk szempontjából általában különböznek egymástól. Ezért mérlegelés tárgya a cégeknél a tárolás és az anyagmozgatási költség és a kapacitás közötti kompromisszum (megteremtése)..
ELŐTARTALÉKOLÁS
A raktározási gyakorlatban egy jól elkülönített, gyorsan hozzáférhető területet jelölnek ki, gyors, azonnali mozgatást igénylő termékek számára. Ez csökkenti a rendelés válogatási költségeit, tekintettel azokra a járulékos anyagmozgatási költségekre, amelyeket a tartalékterületről a kiszemelt területre történő átrakodás igényel(ne).
/folytatjuk/

Kunvári Antal

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes