A legősibb mesterség, avagy vajon mi lesz a lean jövője?

clip_image002

„Minden, ami elkezdődik, véget is ér egyszer!” … a LEAN EST rendezvények is ilyenek! Öt éve szervez a LeanCenter ilyen fórumokat, ahol a szakma minden oldalát igyekeztek megvizsgálni eddig, fókuszált előadások keretében.

Hogy mire utal a cím?

A folyamatfejlesztés a legősibb mesterségek egyike. Ősapáink még kőből, faágakból készített eszközökkel próbálták teljesíteni az eredményes vadászatokat és nap, mint nap azon gondolkodtak, hogy lehetnének hatékonyabbak. Nem ismerték az OEE (Overall Equipment Efficiency – Általános berendezés hatékonysági mutató) fogalmát, nem mértek ciklusidőt, nem számoltak selejtet, mégis tudták, hogy jobbítani kell azon, ami van. Egyszerűen a túlélésük múlt a kérdésen.. A kaizen tehát nem újkeletű hóbort!

Azt szokták mondani, hogy a fejlődést nem az első lépéssel kezdjük, hanem már azzal, hogy megérezzük, valamit tenni kell, mert így nem jó. Eljutunk egy fájdalomküszöbig, amikor már az aktuális helyzetünk kényelmetlen, nehézségeket okoz. Ekkor kezdünk el először gondolkodni a változtatás igényén, a fejlesztésen. Ha ez nem így lett volna, még mindig azzal a kőből és botokból szerkesztett szakócával dolgoznánk, nem lenne a Tisztelt Olvasó asztalán laptop, sőt még az a média sem létezne, amiben a cikket most olvassa.

clip_image002

Vizualizálás ősember módra – vajon változott a cél?

Évezredekkel ezelőtt is igyekezett már az ember képi segédlettel támogatni a sikert. Az ábrázolás segített megérteni a helyzetet, a vizualizálás egyfajta univerzális nyelv. Egyes értelmezések szerint ennek kettős jelentősége lehetett: egyrészt babonából festették meg a sikert, másrészt az sem kizárt, hogy a vadászat taktikai megbeszélését támasztották alá vele.

Az évszázados háborúk idején egyre inkább belátták a szemben álló felek, hogy szabványos megoldásokkal gyorsabban tudják pótolni az erőforrásokat. Az egyedi, míves fegyvereket felváltották a standard lövedékek, töltények. A hadiipar magával húzta az ipar többi ágának fejlődését is. A gépek rendelkezésre állása szintén értelmezhető a korai hadiiparra, hisz hol máshol várnánk el nagyobb rendelkezésre állást, mint ezen a területen, ahol végzetes következményekkel járhat, ha nem működnek a gépeink. A termelésben szintén alkalmazunk szabványokat, nélkülük elképzelhetetlen lenne ma a minőségirányítás elveinek betartása és minőségi termékek előállítása.

A magyar ipari termelés világában körülbelül 12 évvel ezelőtt jelent meg a folyamatfejlesztés „lean” formája. Abban az időszakban települt hazánkba a jelenleg is itt tevékenykedő külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok nagy része. Ezen vállalatok termelési kultúrája és elvárásaik hozták magukkal a folyamathatékonyság lean fejlesztésének elveit is. Természetesen már korábban is foglalkoztunk mi magyarok is a folyamatok fejlesztésével, erről több írásos dokumentum, kutatási eredmény is árulkodik. A normázás, a mérések, az érték meghatározása, a tervezés mindig is ott volt a termelő cégek életében … igaz másként nevezték az elveket és másként értelmezték az eredményeket is.

Mindannyian tudjuk, hogy D. T. Jones és J. Womack neve szorosan összefonódik azzal a tudásanyaggal és módszertannal, melyet a világ ma lean management néven ismer. Az ő kutatásuk és munkásságuk volt az a kapocs, ami megismertette a világgal a Toyota termelési rendszerét, szemléletmódját. A Toyota módszertana ugyanúgy, mint az ő követőik, az évek alatt sokat változtak. Szemléletmódjuk mégis azonos: a Vevő hangjára figyelve, Értéket teremteni a cél, a társadalom javára szolgálva. A vállalatok többsége ma már saját továbbfejlesztésű – mégis hasonló alapokra épülő – termelési rendszert működtet. Az egyes rendszerek közti eltérés bizonyos eszközök, módszerek és elvek fókuszában keresendő.

  • Vajon megáll-e itt a fejlődés vagy a kaizen elvekhez híven a fejlesztési módszertan maga is továbblép önmagán?
  • Létrejönnek-e a jövőben új irányzatok, módszertanok avagy bővülnek-e a jelenleg alkalmazott módszerek?
  • Melyek az általánosan elterjedt lean eszközök tanulságai?
  • Milyen új szakterületeken fog még terjedni intenzíven a lean módszertan?
  • Esetleg egy újabb nagyvállalat jelenik meg forradalmi elveivel a piacon?
  • Mi lesz a lean után? Létezhet optimálisabb rendszer azonos célra?

A LeanCenter – hazánk lean szakmai kompetencia központja – által szervezett LEAN EST X. éppen ezekre a kérdésekre keresi a választ 2013. március 28-án, a HungExpo-n. Meghívott előadóik mind a szakma jeles képviselői, tapasztalt szakemberek, akik mögött sikeres lean implementációk és szervezetépítések állnak. Érdemes csatlakozni, mert ez az esemény egyben az utolsó Lean Est is lesz a LeanCenter történetében. Egyúttal kezdetét veszi ezen a téren is valami új, valami más…

Amennyiben szeretné megtekinteni a részletes programot, és kihasználni munkatársaival az Early Bird regisztrációs kedvezményt, jelentkezzen az online felületen mielőbb!

www.leanest.leancenter.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes