A KSH jelenti, 2010/7

 

Összefoglalás
Júliusban a gazdaság legtöbb területén folytatódtak az I. félévi irányzatok. Az első hét hónapban az ipari termelés 9%-kal emelkedett, az árukivitel értéke 21%-kal, a behozatalé 18%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a külkereskedelmi aktívum 3,1 milliárd euróra emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma valamelyest meghaladta a múlt évit, a kiskereskedelemé és a vendéglátásé 3,7, illetve 3,1%-kal elmaradt attól. Az építőipar teljesítménye 12,3%-kal csökkent 2009 első hét hónapjához mérten. A május–júliusi időszakban a foglalkoztatottság mérséklődő ütemben tovább csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 11,1%-ra nőtt. A reálkereset első hét havi szintje – 8,8%-os nettó kereset- és 5,4%-os áremelkedés eredményeként – 3,2%-kal volt magasabb a múlt évinél. A fogyasztói árak augusztusban 3,7%-kal, az első nyolc hónapban 5,2%-kal emelkedtek.

A világgazdaságban fontos szerepet játszó fejlett országok gazdaságai növekedési pályán vannak. A 27 tagállamot tömörítő Európai Unió esetében az I. negyedévben 0,7%-os, a második negyedévben 1,9%-os volt a tagországok gazdaságainak átlagos bővülése az egy évvel korábbihoz képest. Az Egyesült Államok I. félévi teljesítménye 2,7%-kal lett nagyobb 2009 első félévéhez viszonyítva.

Magyarország bruttó hazai terméke a 2010. I. negyedévi stagnálás után a II. negyedévben 1,0%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az első félév egészét tekintve 0,5%-kal bővült a GDP (tavaly ilyenkor 7,1%-os csökkenés következett be). A konjunkturális folyamatokat jelző, előző negyedévhez viszonyított szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság már a harmadik negyedéve nem mutat mérséklődést, a 2010. második negyedévi teljesítmény szintje megegyezik az előző negyedévivel.

A gazdaság dinamizálódását keresleti oldalról meghatározóan a külkereskedelem élénkülése alapozta meg: a nettó export jelentős mértékben hozzájárult hazánk gazdasági teljesítményének bővüléséhez. A január–júniusi időszakban a termékek és szolgáltatások kivitele volumenben 14,9%-kal, behozatala 13,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, javítva a külkereskedelmi aktívumot. Az év első 6 hónapjában az egyenleg folyó áron 1 013 milliárd forint volt, ami a bruttó hozzáadott érték 8%-a.

A belföldi felhasználás csökkenése ugyanakkor tovább folytatódott, üteme azonban folyamatosan mérséklődve 2010 II. negyedévében 0,9% volt. A 2009 első félévi 12,3%-os visszaesés után 2010 I. félévében 1,6%-kal csökkent a belföldi felhasználás.

A háztartások végső fogyasztása 2009 I. félévéhez képest 4,2%-kal mérséklődött, visszafogva ezzel a GDP bővülését. A végső fogyasztásból 13%-kal részesedő közösségi fogyasztás növekedett, mértéke január–júniusban 4,3% volt. A végső fogyasztás összességében 3,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az idei év első félévében 4,0%-kal csökkent. A felhasználási tétel legnagyobb részét kitevő nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához képest a II. negyedévben 4,9%-kal, az első félévben 5,5%-kal estek vissza, folytatva a csökkenő tendenciát. A nagyobb beruházó nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar beruházásai a félév átlagában 4,7%-kal csökkentek, ugyanakkor a II. negyedévben már ugyanekkora mértékben emelkedtek, a járműiparban történt jelentős fejlesztések következtében. A szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek beruházásai ugyancsak csökkentek, a félév átlagában 5,3%-kal, illetve 15,8%-kal. A kisebb értékű beruházást megvalósító ágazatok többségében mérséklődés volt megfigyelhető, de az oktatásban, illetve egy–egy nagyberuházás által a víz- és hulladékgazdálkodás, pénzügyi szolgáltatás, a művészet és szabadidő ágazatokban jelentős bővülés következett be.

A gazdaság egészében tapasztalható bővülést a termelés (kibocsátás) oldaláról az ipar (ezen belül is leginkább a feldolgozóipar) javuló konjunkturális helyzete határozta meg: az ágazat hozzáadott értéke 6,9%-kal emelkedett 2009 I. félévéhez képest (ezen belül az exportorientált feldolgozóiparban ennél nagyobb, 8,3%-os növekedés mutatkozott). Az előző negyedévekhez hasonlóan a mezőgazdaság és az építőipar visszafogta a bruttó hazai termék növekedését.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal mérséklődött az első félévben az előző év hasonló időszakához képest. A kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat teljesítménye a visszafogott belső kereslet következtében tovább csökkent, a félév átlagában 3,8%-os visszaesés mutatkozik. A lendületben lévő külkereskedelmi forgalom pozitív hatásai következtében a szállítás, raktározás, posta és távközlés a teljesítményét az év mindkét negyedévében növelte, a félév átlagában 2,8%-kal. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatban ugyancsak bővülés (0,6%) következett be 2009 január–júniusához képest. Ezen belül az ingatlanügyletek hozzáadott értéke alacsonyabb lett a lakásépítés alakulása miatt. A közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi és a szociális ellátás ágazatok együttes teljesítményének szintje 1,2%-kal csökkent, az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése következtében.

A mezőgazdaság 2010. I. félévi teljesítménye a bruttó hozzáadott érték alapján, elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt, 9,9%-kal tovább mérséklődött. 2010-ben 1,5 millió hektárról, az előző évinél 11%-kal kisebb területről takarítottak be kalászos gabonát. A búza és az őszi árpa termésátlagai a múlt évinél és a megelőző öt év átlagánál is alacsonyabbak voltak, a többi kalászos átlagai a tavalyihoz képest már kissé emelkedtek. A betakarított termés mennyisége 5,3 millió tonna; 12%-kal kevesebb a 2009. évinél, és 19%-kal elmarad a 2005–2009. évek átlagától is. A kalászos gabona közel háromnegyedét kitevő búza termésmennyisége a tavalyihoz képest 15, a megelőző öt év átlagához mérten 20%-kal volt alacsonyabb. Árpából 9,2%-kal takarítottak be kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala január–júliusban 5%-kal nőtt (tavaly ebben az időszakban 21%-kal csökkent). Ezen belül a növényi termékek árának 9,7%-os áremelkedésében nagy szerepe volt az egyhavi (júliusi 21%-os) árnövekedésnek (a betakarítás során bebizonyosodott, hogy a termés mennyisége jelentősen elmaradt az előző évitől). Az élő állatok és állati termékek ára az első hat havi árcsökkenés után júliusban 1,4%-kal emelkedett, és január–júliusban összességében 2,0%-kal mérséklődött a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az ipar bruttó kibocsátása az év első hét hónapjában 9%-kal nőtt az előző év azonos időszaki több mint 20%-os visszaesést követően. Az időszakon belül júliusban a május–júniusra jellemző kétszámjegyű dinamikánál kisebb mértékű, 9%-os volt a bővülés. Az ipari termelés motorja változatlanul a külpiaci értékesítés jelentős bővülése volt, a belföldi értékesítés január–júliusban két hónapot kivéve, nem érte el az előző év azonos időszakit.
Az ipar ágazatai közül a feldolgozóipar kibocsátása több mint egytizedével bővült az év első hét hónapjában, míg az energiaipar termelése gyakorlatilag stagnált (99,5%), a kis súlyú bányászaté azonban 30%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál.

A feldolgozóipari alágak jelentős részében nőtt a termelés január–júliusban a tavaly ilyenkorihoz képest. Az átlagot meghaladó növekedés következett be a gépipari alágak közül a járműgyártásban (20,1%) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (17,4%). Jelentős növekedés tapasztalható a fa-, papír-, nyomdaiparban (18,1%), a vegyi anyag, termék gyártásában (16,6%), valamint a kohászat, fémfeldolgozási termék gyártásában (12,7%) is. Néhány alágban azonban továbbra sem éri el a termelés az előző év szintjét: a feldolgozóipar harmadik legnagyobb alágában az élelmiszeriparban 3, a textil- és bőriparban 7,7, az egyéb feldolgozóiparban pedig 5,8%-kal elmaradt a termelés volumene az egy évvel korábbitól.

Az ipari termelés növekedését nagyban befolyásoló külpiaci értékesítés mind a feldolgozóiparban (15,5%), mind a kisebb súlyú energiaiparban (24,4%) jelentős mértékben nőtt az év első hét hónapjában a 2009. január–júliusi időszakhoz képest. A feldolgozóipar alágainak túlnyomó részében jelentős növekedés volt tapasztalható. A belföldi értékesítésben az év első hét hónapjában három alágban figyelhető meg kétszámjegyű növekedés: a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (28,4%) a vegyi anyag, termék gyártásában (16,7%), valamint a fa-, papír-, és nyomdaiparban (10,5%). A textil- és bőriparban, valamint a kohászat, fémfeldolgozási termékek esetében a tavaly ilyenkori szint körül alakult az értékesítés, a többi alág hazai értékesítése nem érte el az előző évi szintet.

 

Az egy főre jutó ipari termelés január–júliusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – az alkalmazásban állók létszámának csökkenése mellett – 14,1%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
Júliusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentős mértékben, 29,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az új külpiaci megrendelések jelentős, az új belföldi megrendelések kisebb mértékű élénkülésének köszönhető. Az új rendelések bővülése révén a július végi összes rendelésállomány gyakorlatilag már elérte az egy évvel korábbit (99,6%).

Az ipari termelői árak az év első hét hónapjában 2%-kal nőttek, óa belföldi értékesítés árainak növekedése (5,2%) és az exportértékesítési árak – a forint árfolyamának változásával összefüggő – csökkenése (1%) következtében.

Az építőipar termelése az év első hét hónapjában 12,3%-kal esett vissza, az egy évvel korábbi 2,3%-os csökkenés után. Júliusban 4,6%-os termeléscsökkenés következett be. Január–július átlagában az épületek építése 10,2%-kal, míg az egyéb építmények építése 14,7%-kal csökkent.
Az építőipari vállalkozások júliusban 23%-kal kevesebb új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, ugyanakkor évkezdettől az új szerződéskötések gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén maradtak. A július végi szerződésállomány 4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az épületek építésére kötött szerződések csökkenéséből és az egyéb építményekre kötöttek növekedéséből adódik.

A kiskereskedelmi forgalom 2007 márciusa óta idén júliusban először mutat némi növekedést, aminek hátterében a 2009 júliusában bekövetkezett áfaváltozások miatti forgalomcsökkenés (az alacsony bázis) áll. 2010 júliusában – az előző év azonos időszakához képest – a forgalom 1,2%-kal emelkedett (a naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,7%-kal). Ennek következtében január–júliusban a csökkenés üteme 3,7%-ra mérséklődött (naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,8%-ra).
Enyhült a csökkenés üteme az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben, mivel júliusban az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal nőtt a forgalom. A tevékenységcsoporton belül az élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem forgalma júliusban 5,2%-kal, január–júliusban 2,6%-kal emelkedett.
A nem élelmiszertermékek esetében is – a júliusi 2,4%-os növekedésnek köszönhetően – mérséklődött a visszaesés, január–júliusban 2,9%-os forgalomcsökkenés következett be. (Egy évvel ezelőtt e termékkörben volt a legnagyobb a forgalom visszaesése, júliusban 12%.) Ezen belül idén júliusban csaknem minden tevékenységcsoportban növekedést mértek, egyedül – a forgalom csekély hányadát adó – iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma csökkent júliusban az előző év azonos időszakához képest.

Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma júliusban 1,6%-kal, évkezdettől 8%-kal csökkent.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai júliusban 5,7%-kal nőttek, így január–júliusban 22%-ra mérséklődött a csökkenés. (2009 júliusában felével zuhant a forgalom.)

2010 január–júliusában 4 millió vendég 10,5 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken; mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma 1% alatti mértékben emelkedett az egy évvel azelőtti alacsony bázishoz képest. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben, amiben a 2009. évi bázis hatása is szerepet játszott.

Júliusban a férőhelyek száma összességében lényegében nem változott 2009 júliusához képest, 289 ezer volt; ezen belül a szállodai kapacitások a válság ellenére bővültek, amivel párhuzamosan a szállodai szobafoglaltság javult (az első hét hónapban 43% volt, 2 százalékponttal több, mint egy évvel korábban). E kedvező folyamatok ellenére a szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron stagnált, amiben az átlagárak mérséklődő szintje révén a szállásdíjbevételek markáns, 6%-os csökkenésének döntő szerepe volt.
A vendéglátóhelyek bevétele az első hét hónapban 389 milliárd forint volt, reálértékben az előző évi azonos időszaki alacsony bázisnál 3,1%-kal kevesebb.
A külkereskedelmi termékforgalomban júliusban az első becslés szerint a kivitel euróértéke 18%-kal, a behozatalé 21%-kal volt több, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 241 millió euró aktívumot ért el, az egyenleg 87 millió euróval kevesebb az előző év júliusinál. A január–júliusi időszak egészében 21%-os volt az export és 18%-os az import euróértékének növekedése. A hét havi külkereskedelmi mérleg 3101 millió eurós többletet mutatott, amely 1182 millió eurós növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–júniusban az exportban 4,3%-kal, az importban 4,4%-kal csökkent, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest egy év alatt 6,3%-kal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődés 6,0%-os, az euróhoz képest 6,4%-os volt.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–augusztusban 1081 milliárd forint volt, mintegy 170 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1094 milliárd forintos deficitje 336 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei több mint 5,1 billió forintot, kiadásai pedig mintegy 6,2 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 1,8%-kal csökkentek, a kiadások viszont 4,0%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 53 milliárd forintos deficit 109 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január–augusztusihoz képest, míg az elkülönített állami pénzalapok 66 milliárd forintos szufficitje 58 milliárddal több az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2010. május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest – mérsékeltebb ütem mellett – továbbra is csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliség, azonban a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatóit – az előző hónapok átlagához képest – javuló tendencia jellemezte.
A foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 757 ezer főt tett ki, ami 22 ezer fővel (0,6%-kal) maradt el a 2009. május–júliusitól, míg az év I. negyedévéhez képest 69 ezer fős növekedés következett be. 2010. május–júliusban a foglalkoztatási arány az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal, 55,5%-ra mérséklődött. Ezen belül a férfiak mutatója 60,5, a nőké 50,6%-ot tett ki.

A munkanélküliek létszáma – ugyanebben a korosztályban – 60 ezer fővel, 467 ezerre emelkedett egy év alatt, és ez az I. negyedévhez képest 31 ezer fős létszámcsökkenést jelent. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,7%-ról 11,1%-ra emelkedett. Ezen belül a férfiakat 11,5, a nőket 10,5%-os munkanélküliségi ráta jellemezte. A munkanélküliség által leginkább érintett, 15–24 éves korosztály mutatója egy év alatt 0,8 százalékponttal 26,3%-ra emelkedett.
2010 I. félévében a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszámcsökkenése megállt, az év első hét hónapjában pedig szerény mértékű növekedés következett be. 2010. január–júliusban 2 millió 680 ezer fő állt alkalmazásban, 15 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 1 millió 810 ezer fő dolgozott, ami 30 ezerrel volt kevesebb a 2009. január–júliusihoz képest. A költségvetésben alkalmazásban álló 769 ezer fő 33 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése áll. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival1. (A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 72%-kal, 84 ezer főre növekedett.) A nonprofit szférában jelentős, közel 14%-os létszámemelkedés következett be, itt 100 ezer ember állt alkalmazásban.

A keresetek növekedése az év elejéhez képest mérsékeltebb ütemben folytatódott. 2010. január–júliusban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 203 200 forintot, a nettó átlagkereset 132 900 forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 2,6%-kal, a nettó pedig 8,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a havi nettó átlagkereset 133 ezer forint volt, ami 9,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a költségvetés területén 134 500 forint volt a kézhez kapott bér összege, ez pedig 8,4%-os növekedést jelentett. (A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a nettó keresetek 11,1%-kal nőttek. A közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 75 500 forintot tett ki, ez közel négytizede a nemzetgazdaság és a közszféra átlagának.) A nettó keresetek alakulására az alacsony bázis mellett döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi (bruttó 49–49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta.

2010. január–júliusban a reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,4%-os növekedése mellett – 3,2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 2,1%-kal csökkent.) Idén a versenyszférát 3,5%-os, a költségvetés területét pedig 2,8%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 5,4%-os) növekedés jellemezte.
1 A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-jétől érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csa

A fogyasztói árak átlagos színvonala augusztusban 0,6%-kal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva. Ebben közrejátszott az idényáras élelmiszerek árának zuhanása, a ruházati termékek nyári kiárusítása, a háztartási elektromos energia, a járműüzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése.

Augusztusban a júliusi 4,0%-kal szemben 3,7%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ez idén eddig a legalacsonyabb ütem. Augusztusban a változatlan adótartalmú árindex 3,2%-kal nőtt, vagyis a fogyasztóiár-emelkedésnek nem egészen egyhetedét magyarázzák az (év eleji) adóemelések. Az első nyolc hónapban átlagosan 5,2%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, a leginkább, 10, illetve közel 10%-os mértékben az ún. egyéb cikkek, üzemanyagoké és a szeszes italok, dohányáruké. 5–6%-kal nőttek a szolgáltatások és a háztartási energia árai, 1–2%-kal a tartós fogyasztási cikkeké és az élelmiszereké. A ruházkodási cikkek ára kismértékben (0,4%-kal) csökkent.

Forrás: portal.ksh.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes