A KSH jelenti, 2010/6

 

A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint a bruttó hazai termék a II. negyedévben 1%-kal, az első félév átlagában 0,5%-kal bővült. A növekedés hajtóerejét jelentő ipari termelés 9%-kal nőtt, a külkereskedelemben a termékkivitel értéke 20%-kal, a behozatalé 17%-kal bővült, az áruforgalmi aktívum 2,8 milliárd euróra emelkedett. A gazdaság élénkülésével az áruszállítási teljesítmény 5%-kal nőtt. A félév átlagában a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 1%-kal emelkedett. A reálkeresetek színvonala 3,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ugyanakkor tovább csökkent az építőipar termelése, 14%-kal, a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma 4,7, illetve 3,9%-kal. A foglalkoztatottság is elmaradt az egy évvel korábbitól 0,9%-kal, miközben a munkanélküliségi ráta 11,6%-ra emelkedett. A fogyasztói árak növekedési üteme júliusban 4,0%-ra lassult, a hét hónap átlagában 5,4%-os emelkedés következett be.

A világgazdaságban a globális válság okozta dekonjunktúra 2009 közepén érte el a mélypontját. A múlt év második felében kezdődött lassú javulás idén az I. félévben folytatódott. A szerény gazdasági növekedés tendenciája a három gazdasági nagyhatalomra – az Európai Unióra, az Egyesült Államokra és Japánra – egyaránt jellemző volt, azonban különböző mértékben: sorrendben 1,1, 2,8, illetve 3,2%-kal bővült a GDP a félév átlagában. (Vásárlóerő-paritáson számolva ez a három gazdasági térség adja a globális gazdasági teljesítmény közel felét.)

A rendelkezésre álló legfrissebb, előzetes adatok szerint 2010 II. negyedévében az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke (GDP) 1,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, folytatva az előző negyedévben kezdődött növekedést. Ilyen mértékű emelkedés az elmúlt két évben nem volt. A bővülés motorja az EU-27 legnagyobb gazdasága, Németország volt, teljesítménye 3,7%-kal haladta meg a tavaly ilyenkorit. A nagyobb nemzetgazdaságok közül a francia és a brit is jelentősen hozzájárultak a növekedéshez, emellett számottevő emelkedés következett be Szlovákiában (4,9%), Svédországban (3,6%) és Észtországban (3,5%). A 19 adatot közlő ország közül mindössze 5 számolt be mérséklődő bruttó hazai termékről. A súlyos problémákkal küzdő Görögország teljesítménye a konjunktúrajelző, előző negyedévhez viszonyított index szerint is folyamatos csökkenést mutat.

2010. április–júniusban az Európai Unió legfontosabb külkereskedelmi partnere, az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 3,2%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A háztartások fogyasztási kiadásai és a bruttó belföldi beruházások az egy évvel ezelőtti mélypont óta a legnagyobb bővülést érték el 1,6%-kal, illetve 23,9%-kal. Szintén egy év után először romlott a külkereskedelem egyenlege az import kivitelnél 2 százalékponttal gyorsabb növekedése következtében.
Az előzetes adatközlés alapján 2010 II. negyedévében Japán bruttó hazai terméke 2009 II. negyedévéhez mérten 1,9%-kal bővült.
Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 2010 II. negyedévében 1,0%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. (A szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az emelkedés 0,1%-os volt.) Ezzel a teljesítménnyel az EU-27 tagállama között a középmezőny végén helyezkedünk el. A bővülés az egy évvel korábbi 7,5%-os csökkenéshez képest következett be. Az első negyedévi 0,1% és a második negyedévi 1,0%-os növekedés az I. félév átlagában 0,5%-os emelkedést eredményezett. Az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján a január–márciusi 0,6%-os növekedést a II. negyedévben stagnálás követte.

2
A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget.
Az ipari termelés 2010 első félévében 9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi alacsony bázist. Az időszakon belül a két negyedévben határozott élénkülés figyelhető meg. Az ipari termelés növekedésének oka a külső kereslet élénkülése: az I. félévben az exporteladások 17%-kal emelkedtek, míg a hazai eladások szintje 5,1%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A nagyobb ágazatok közül – amelyek együttesen csaknem felét képviselik a termelésnek – az ipari átlagnál nagyobb mértékben nőtt a termelés a járműgyártásban (23%-kal), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (18%-kal), a kohászat, fémfeldolgozásban (11%-kal) és a vegyi anyag, termék gyártásában (19%-kal).

A termelés növekedése ez ideig nem vezetett az ipari foglalkoztatás bővüléséhez. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai szerint 2010 I. félévében a termelés növekedése a létszám 5,1%-os csökkenése mellett ment végbe. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 15,3%-kal nőtt. Az új rendelések volumene júniusban több mint egynegyedével meghaladta az egy évvel korábbit, de ez sem volt elegendő a válság okozta csökkenés pótlására, így a június végi összes rendelésállomány 9,7%-kal elmaradt az előző évi bázistól.

Az ipar belföldi értékesítési árai az év első felében a tavaly ilyenkorinál valamelyest nagyobb ütemben, 4,4%-kal nőttek. Az exportértékesítési árak az első hat hónap átlagában 2,4%-kal csökkentek. Összességében az ipari termelői árak január–júniusban 0,9%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az évek óta csökkenő építőipari termelés volumene az év első felében 13,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 12,4, az egyéb építmények építése 15,5%-kal csökkent. Előbbi nagyrészt a lakásépítések jelentős mértékű visszaesésének, utóbbi az útépítéssel foglalkozó szervezetek mintegy egyharmados termeléscsökkenésének következménye. Júniusban az építőipari szervezetek 4,2%-kal több új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, a félév végi szerződésállomány 6%-kal nőtt. Az építőipari termelői árak az első félévben 0,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma harmadával, a kiadott építési engedélyeké kétötödével csökkent az előző év azonos időszakához képest.
2010 első félévében a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 5%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakában regisztráltat. A növekedés alacsony bázishoz képest következett be, miután egy évvel korábban 12%-os csökkenés volt megfigyelhető. A teljesítmény növekedése a szállítási távolság meghosszabbodásának a következménye, miután a szállított áruk tömege – kizárólag a közúti szállítás keretében továbbított tömeg visszaesésének következményeként – 7%-kal mérséklődött. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye lényegében változatlan maradt a 2009. I. félévi szinthez képest. Ezen belül a nemzetközi szállítások esetében 3%-os bővülés, a belföldiek vonatkozásában pedig 2%-os mérséklődés volt tapasztalható. Tovább folytatódott ugyanakkor a helyi személyszállítás szerepének mérséklődése: utaskilométerben mért adatok alapján a teljesítmény több mint 7%-kal maradt el a 2009. első féléves szinttől. Valamennyi szállítási mód teljesítménye csökkent, a legnagyobb mértékben a teljes forgalom hattizedét jelentő autóbuszos szállításoké. 2010 első félévében 30 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, ami az egy évvel korábbihoz képest 36, a két évvel azelőttihez viszonyítva pedig 68%-kal kevesebb.

A nemzetgazdaság energiafelhasználása 2,5%-kal nőtt az első félévben az egy évvel korábbihoz képest. Az energiafelhasználás viszonylag jelentős emelkedését egyrészt a fűtési igénynek az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatti növekedése, másrészt a gazdasági, elsősorban az ipari teljesítmény élénkülése alakította.
Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom 2007 második negyedéve óta tartó csökkenése. Kiigazítás nélküli adatok alapján júniusban 4,1%-kal, az első félévben 4,7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban (a naptárhatástól megtisztított indexek 4,6 és 4,7%-os csökkenést jeleznek). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek eladása 3,8, a nem élelmiszer jellegű termékeké 3,9%-kal lett kevesebb, az üzemanyag-forgalom volumene az első félévben 9,3%-kal csökkent az előző évhez képest.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész eladásokban továbbra is visszaesés tapasztalható, bár ennek üteme mérséklődik: 2010 első félévében 26,2%-os, ezen belül júniusban 10,6%-os volt a csökkenés.

3
2010 első felében 17 millió külföldi látogató1 érkezett hazánkba, 4,6%-kal kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok száma 7,4 milliót tett ki, ami 5,2%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. A beutazó látogatóforgalomnak a kiutazókéhoz képest alacsonyabb ütemű mérséklődésének és az utazók gyenge forintárfolyam által befolyásolt kiadásainak eredőjeként az utasforgalmi egyenleg 88 milliárd forinttal javult.
Az első hat hónapban a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek éjszakáinak száma 2,4%-kal több, a belföldiek forgalma 0,5%-kal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Összességében enyhe, 1%-os bővülés következett be egy év alatt. A szállodák szobafoglaltsága 40,4% volt az első hat hónapban átlagosan, az egy évvel korábbinál 1 százalékponttal magasabb.

A kereskedelmi szálláshelyek összesen 99,7 milliárd forint bevételt könyveltek el az első hat hónapban, ami folyó áron 1,5%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 320,3 milliárd forint bevétele volt. A forgalom volumene 3,9%-kal maradt el a 2009 első félévében mérttől. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátás forgalma 6,5%-kal csökkent, a munkahelyi vendéglátásé viszont 10%-kal nőtt, amit befolyásolt a meleg étkezési utalványok használatának terjedése.

A világgazdasági konjunktúra élénkülése hazánk külkereskedelmi termékforgalmában is megmutatkozik: az első félévben folyó áron, euróban számított adatok szerint a kivitel értéke 20%-kal, a behozatalé 17%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi mérleg már a múlt év első felében is jelentős, 1,7 milliárd eurós kiviteli többletet mutatott. Ez – a behozatal és a kivitel dinamikájából adódóan – idén az első hat hónapban több mint egy milliárd euróval tovább nőtt, és meghaladta a 2,8 milliárd eurót. Az aktívum növekedése az uniós országok viszonylatában következett be, az unión kívüli forgalmat enyhén növekvő passzívum jellemezte.
2010 első öt hónapjában az export volumene 17%-kal, az importé pedig 15%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az importban 6,4%-kal, az exportban 6,1%-kal alacsonyabb volt, a cserearány 0,3%-kal javult.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–júliusban 998 milliárd forint volt, mintegy 180 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1013 milliárd forintos deficitje 310 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei több mint 4,5 billió forintot, kiadásai pedig közel 5,6 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 1,6%-kal csökkentek, a kiadások viszont 4,4%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 47 milliárd forintos deficit 86 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január–júliusihoz képest, míg az elkülönített állami pénzalapok 62 milliárd forintos szufficitje 41 milliárddal több az egy évvel korábbinál.

A 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma az első félévben 3 millió 718 ezer fő volt, 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal, 54,9%-ra csökkent. A munkanélküliek száma 486 ezer fő volt, 20,7%-kal (83 ezerrel) több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal, 11,6%-ra emelkedett.

Az intézményi létszámstatisztika szerint 2010 I. félévében 2 millió 671 ezren álltak alkalmazásban, 0,2%-kal (közel 5 ezer fővel) többen, mint egy évvel korábban. Az enyhe növekedés hátterében döntően a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése, valamint a vállalkozások területén ez év II. negyedévében tapasztalt kismértékű létszámemelkedés húzódik meg.

Az év első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete 3,0%-kal, a nettó 9,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül mind a versenyszférában, mind a költségvetésben hasonló mértékű nettó keresetnövekedés következett be. 2010 I. félévében a nettó keresetek változását döntően a személyi jövedelemadó-szabályok módosítása, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset kiegészítésének januári és márciusi (bruttó 49–49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta. A keresetek reálértéke – a fogyasztói árak 5,7%-os emelkedését figyelembe véve – 3,7%-kal nőtt.
1 Tehergépjármű-vezetők nélkül.

4
2010. június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 27,5 billió forint volt, a tizenkét hónappal korábbinál 8%-kal több. A tartozások értéke 11,3 billió forint volt, ami 9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 16,2 billió forintot tett ki, 8%-kal többet, mint 2009. június végén. A nettó pénzügyi vagyon 1,2 billió forintos növekedése teljes egészében a finanszírozási képesség javulásával magyarázható; az átértékelődések valamelyest (97 milliárd forinttal) csökkentőleg hatottak az állományra. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 2010. június végén 7,3 billió forint volt, 12%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés az átértékelődésekkel magyarázható, azaz azzal, hogy a forint gyengébb volt idén június végén, mint egy évvel korábban. Mérséklően hatott ugyanakkor az állomány értékére, hogy tovább folytatódott az a 2009 első negyedévétől érvényesülő tendencia, amely szerint az újonnan felvett hitelek értéke elmarad a visszafizetettekétől. A különbség az elmúlt egy évben 445 milliárd forint volt, ennek közel héttizede az idei első féléves folyamatok eredményeként keletkezett.

A fogyasztói árak növekedési üteme júliusban 4,0%-ra lassult, aminek hátterében elsősorban a 2009 közepétől érvényesített adómérték-változások bázisból való kikerülése áll. Az első hét havi áremelkedés 5,4%-os volt, 1,8 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben (10% felett) az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szeszes italok, dohányáruk drágultak, de átlagon felül, illetve azzal egyezően emelkedtek a háztartási energia (6,0%) és a szolgáltatások (5,4%) árai is. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára 2% alatti mértékben emelkedett, a ruházkodásért az első hét hónap átlagában kevesebbet kellett fizetni, mint tavaly ilyenkor.

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes