„A jó szakkönyveket nem lehet helyettesíteni”

Interjú dr. Prezenszki József nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docenssel, a Raktározás-logisztika c. könyv szerzőjével

Az Ön neve egybeforrott a logisztikus generációk nevelésével. Hogyan emlékszik saját kezdésé-re? Mi volt a meghatározó élménye?
Társaimmal 1954-ben kezdtük el tanulmányainkat a még akkor önállóan működő Közlekedési Műszaki Egyetemen, majd fejeztük be összevonás után az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán. Az ÉKME volt a BME egyik jogelődje.

A szaktárgyak közül különösen a szervezéssel foglalkozó témakörök, mint a közlekedési üzemtan, a közlekedés gazdaságtan, a rakodásgépesítés kötötték le érdeklődésemet.

Ezeket a tantárgyakat olyan nagy nevű professzorok oktatták, mint Turányi István, Kádas Kálmán,Felföldi László.

Befolyásoló és meghatározó élmény volt számomra az akkortájt kiépített, Európa legnagyobb átrakó pályaudvarának működése; az alrendszerek vonatáramlási, rendezőpályaudvari informatikai stb. kapcsolati rendszere.

Az ott töltött szakmai gyakorlat mély benyomást tett rám, és ezután határoztam el, hogy az áruáramlás, a rakodás, a raktározás problémájával fogok foglalkozni. Ilyen témában készítettem egyetemi doktori, majd kandidátusi értekezésemet is.

A MÁV-nál töltött egyéves szakmai gyakorlat után a Közlekedésüzemi Tanszékre kerültem, ahol a Közlekedési üzemtan és a Rakodásgépesítés c. tantárgyak oktatásába kapcsolódtam be.

Hogyan valósult meg a logisztikai szakirányú képzés a BME-n?
1966-ban a – hagyományos közlekedési alágazati képzés mellett – a Közlekedésmérnöki Kar megszervezte az anyagmozgatási alágazati képzést. A célkitűzés már akkor az volt, hogy egységes rendszerben kezeljük a távolsági áruszállítást, az üzemi belső anyagmozgatást, a rakodást és a raktározást. Itt már többek között olyan új tantárgyak anyagát kellett kifejleszteni, mint az anyagmoz-gatási folyamatok tervezése és szervezése, a rakodás- és a szállítástechnika, valamint a raktározástechnika.

A Tanszéken végzett kutatások, ipari megbízások, tervezési munkák, a külföldi egyetemeken szerzett tapasztalatok hozzásegítettek ahhoz, hogy az említett alágazati képzést továbbfejlesszük. Előbb ipari és kereskedelmi szállítási szakirányú, majd új diszciplínák felvételével a logisztikai szakirányú oktatás valósulhatott meg.

Az Ön és szerzőtársai által írt tankönyvek, szakkönyvek alapművek. A logisztika gyors fejlődése milyen hatással van az ismeretek frissítésére, a fejlődés ívéből milyen főbb tendenciákat emelne ki?
A Logisztika I. című könyvünket a BME Mérnöktovábbképző Intézet adta ki 1995-ben. Ez valóban egy alapmű, hiszen eddig 17 kiadásban, mintegy 20 ezer példányban jelent meg. Az egyetemek, főiskolák több éven át ezt a könyvet tankönyvként írták elő. A Logisztika II. című könyv már magasabb, elméleti szinten tárgyalja az összefüggéseket, ezt a könyvet a Logisztika Fejlesztési Központ menedzselte, eddig hat kiadásban jelent meg. A könyvek kiadását anyagilag jelentősen támogatta a dortmundi Dauber Mérnökiroda.

Időközben Szegedi Zoltán professzor úrral közösen írt Logisztikai Menedzsment könyvünk is több kiadásban jelent meg a Kossuth Kiadónál. A frissítésekkel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a könyvek anyagai, annak ellenére, hogy időközben átdolgozással kiegészítésre kerültek, nem tudják követni a gyors fejlődést. Az utóbbi években tapasztalható az elektronikus tananyagok fejlesztése és ezek folyamatos frissítése. Mindezek mellett az a tapasztalatom, hogy a jó szakkönyveket ezek az anyagok nem tudják helyettesíteni.

Ami a fejlődési tendenciát illeti, az utóbbi néhány évben főleg a logisztikai informatika és a háló-zati kapcsolatok területén tapintható ki jelentős előre lépés. Figyelemre méltó a korszerű áruazonosító és árukövető rendszerek fejlesztése, továbbá a hálózatelmélet logisztikai kapcsolati rendszerek tervezésében való alkalmazása.

Említette, hogy kutatási témák, ipari megbízások is elősegítették a tananyagok fejlesztését. Örömteli, hogy a logisztikai kutatásoknak színvonalas műhelyei működnek Miskolcon, Győrött, Gödöllőn és a Corvinus Egyetemen is. Hogyan látja a kutatásban és az oktatásban való együttműkö-dést?
A Közlekedésüzemi Tanszék logisztikai munkacsoportja 90-es években főleg az OMFB és a KPM célprogramjai által kitűzött kutatási témákban oldott meg feladatokat. Talán legjelentősebb volt ezek közül a Közlekedéstudományi Intézettel együtt végzett az a több éves kutatás, mely a logisztikai szolgáltató központok makro- és mikrotelephelyeinek megválasztására és megvalósíthatósági tervek kidolgozására irányult. Ehhez nagy segítséget nyújtott – az e területen már jelentős tapasztalatokat szerzett – dortmundi Dauber Mérnökiroda is. Megjegyzem, hogy ezek eredményeként kijelölt 9-11 régió majdnem mindegyikében kiépült logisztikai központ. A kutatási munkában kifejlesztett módszerek, eredmények természetesen bekerültek a tananyagba is.

Más kutatási munkákban együtt dolgoztunk a Corvinus Egyetem szakmailag érintett tanszékével, illetve a Chikán professzor által vezetett tanszékkel, illetve munkacsoporttal. Ennek eredményeként összehangoltuk többek között a posztgraduális logisztikai képzés tanterveit és részben tananyagait is. A Miskolci Egyetem Cselényi professzor úr által vezetett tanszékével, míg a Szent István Egyetem érintett tanszékével, Knoll professzor úrral, majd Benkő János tanszékvezetővel elsősorban személyes kapcsolatok realizálódtak.

Érdekességként említem meg, hogy Széchenyi István Egyetemen a logisztikai képzést főleg a BME Közlekedésmérnöki Karán végzett szakemberek irányítják, az oktatáshoz számos esetben közös jegyzetet jelentettünk meg. Kimondhatjuk, hogy ők tovább viszik és fejlesztik a Karon kialakított „logisztikai szemléletet”.

Ami a kérdés második részét illeti, úgy látom, hogy az utóbbi években lazul a kutatási munkákban való együttműködés, hiszen egyfajta verseny alakult ki az alapkutatási és az alkalmazott kutatási munkák megszerzése céljából. Bár kétségtelen, hogy vannak a szervezeti egységek együttműködésében megvalósuló projektek, de nem ezek a jellemzőek.

Sajnos kisebb mértékben, de ez jellemző az oktatásban való együttműködésre is. Korábbi években a MTESz Központi Anyagmozgatási és Csomagolási, majd Logisztikai Bizottsága két évente rendezte meg mintegy 30 fő részvételével az oktatók két napos konferenciáját. Itt minden intézmény szervezett formában számolt be az oktatásban és kutatásban elért eredményekről. A Bizottság megszűnésével ezek a rendezvények elmaradtak. Vannak próbálkozások a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság, valamint a Magyar Logisztikai Egyesület részéről, azonban ezek egyelőre egy-egy témakör megbeszélésére irányulnak.

Nagyon tanulságosak azonban az MLBKT diplomamunka pályázatára beérkezett szakdolgozatok, diplomatervek. Évenként 25-30 diplomamunkát áttanulmányozva számos következtetés vonható le az adott szervezeti egység szakmai- tudományos munkájáról. Hasonló módon értékelhetők az MLE által menedzselt Logisztikai Évkönyvben megjelent publikációk is.

Ön számos szakmai és tudományos szervezetnek tagja jelenleg is. A Magyar Tudományos Aka-démia Logisztikai albizottsága évekkel ezelőtt a logisztikai fogalmak értelmezésére tett kísérletet. Ennek tagjaként hogyan látja a logisztika és az ellátási lánc összefüggéseit, lát-e olyan tendenciát, mely elősegíti a logisztika presztízsének gyors elnyerését?
A logisztika értelmezésekor abból kell kiindulnunk, hogy a használati értéket a termelés hozza létre, a hely és az időértéket, vagyis a termék megfelelő időben megfelelő helyre való eljuttatását a logisztika biztosítja. A termelési és a logisztikai rendszer tehát egymástól nem függetleníthető. Ez a kapcsolat megnyilvánul akkor is, ha a logisztikát esetenként egymástól eltérően definiálják.

Az ellátási lánc a nyersanyag kitermeléstől az értékesítési végpontokig terjedő folyamatot gazda-sági, elsősorban az értékteremtés oldaláról közelíti meg és teszi vizsgálat tárgyává. Részletesebben foglalkozik a venni vagy gyártani problémakörrel, a beszállítók kiválasztásával, az értékesítési hálózat kialakításával stb. Meggyőződésem, hogy a két terület egy egységes rendszert alkot, ugyanúgy nem választható el egymástól, mint a készletezés és a raktározás. Vannak külön vizsgálandó feladatok, de ezek egyre inkább átfedésbe kerülnek.

Ami a logisztika presztízsét illeti, úgy érzem, hogy néha már a leértékelődés fázisába esik át. A szakemberek feladata, hogy a korábban kialakult elfogadottságot a tudomány és a szakma területén is megőrizzék, ne váljon elhasználódott, leértékelődött fogalommá. Kétségtelen, hogy az utóbbi években az ellátási lánc irányába mutatkozó kutatási eredmények bemutatása jobban előtérbe került, mint a logisztikai eredményeké.

Végül térjünk rá arra, hogy milyen meggondolások késztették a Raktározás- logisztika című könyv megírására?
A Tankönyvkiadó 1978-ban adta ki Raktározástechnika című, 420 oldal terjedelmű egyetemi jegyzetemet, majd 1984-ben ugyanezen a címen, de szűkített tartalommal jelentette meg a Műszaki Könyvkiadó. Ezt követő években a raktározás témájával foglalkozó hazai kiadású könyv nem jelent meg. A raktározás egy-egy részterületét számos egyetemi vagy főiskolai jegyzet tárgyalja, de terjedelmi okok miatt ezekből hiányzik a komplexitás.

Ugyanakkor a raktározás szerepe az ellátási láncok, hálózatok kialakulása folytán felértékelődött, egyre nagyobb szerepet kap az ellátási funkció a raktárakon belüli technológiai, irányítási folyamatok színvonala pedig elérte a korszerű, automatizált gyártási rendszerek színvonalát. Ezekkel összefüggés-ben az OKJ képzés, a szakközépiskolai képzés, sőt a főiskolai képzés területén is igény mutatkozott a raktározás teljes problémakörét áttekintő, új szemléletű könyv megjelentetésére. A könyv tartalmi felépítésében, módszerében konkrét, működő rendszerek bemutatásával, az így kialakult elvárásoknak igyekszik eleget tenni.

Új könyv a logisztikai szakterületen: RAKTÁROZÁS-LOGISZTIKA

Az AMEROPA Kft. – a Logisztika- menedzsment és a Logisztika- menedzsment esettanulmányok c. nagysikerű könyvek folytatásaként– megjelentette a RAKTÁROZÁS-LOGISZTIKA című könyvet. Raktározással foglalkozó szakkönyv 26 évvel ezelőtt jelent meg utoljára a Műszaki Könyvkiadó gondozásában (Prezenszki József: Raktározástechnika, 1984).

A logisztika térhódításával a raktározás szakterülete felértékelődött, a raktárak száma egyre nő, azokban a legkorszerűbb technikai, technológiai, szervezési, IT megoldásokat alkalmazzák. Ezért a könyvpiacon az utóbbi években egyre intenzívebbé vált a raktározás komplex témakörével foglalkozó szakkönyv iránti kereslet.

Annál is inkább mert a közép- és felsőfokú szakképzésben, az OKJ képzésben gyakran önálló tantárgyként vagy valamilyen integrált tantárgy nagyobb részeként jelenik meg a raktározás témaköre, illetve gyakorló szakemberek számára is hiányzott egy iránymutató, összefoglaló mű.

A raktározás technikai, technológiai, szervezési, szolgáltatási témaköreivel foglalkozó könyv szerzője – a több szakkönyv szerzőjeként ismert – dr. Prezenszki József.

A könyv első fejezete a készletezés-raktározás általános összefüggéseit, a raktározásnak a termelési és az elosztási rendszerekben, az ellátási láncokban betöltött szerepét tárgyalja. A második fejezet a konvencionális darabáruraktárak technikai (tárolási, anyagmozgatási, létesítményi) rendszereit mutatja be. A harmadik fejezet a raktárak fizikai folyamatait, az áruelhelyezés stratégiáit foglalja össze, míg a negyedik fejezet a komissiózási rendszereket, az ötödik fejezet pedig raktári folyamatok irányítását tárgyalja részletesen. A hatodik fejezet a magasraktárak sajátosságait míg a hetedik fejezet a raktározás és a raktári szolgáltatások színvonalát meghatározó mutatókat tárgyalja. A nyolcadik fejezet a konvencionális raktárak főbb jellemzőinek meghatározására, a tárolási és az anyagmozgatási rendszer megválasztására ad útmutatót. Az egyes fejezeteket a gyakorlatból vett példák és a könnyebb megértést elősegítő ábrák szemléltetik.

A könyv tartalmi részét négy függelék egészíti ki, melyeket – a témához kapcsolódó tartalommal – ismert szakemberek állítottak össze. A mellékletként csatolt – SSI Schäfer megoldásokat bemutató – DVD lemezen számos képanyag, konkrét megoldások bemutatása támasztja alá a könyvben foglaltakat.

Ajánlható a könyv a raktározás felső- és középszintű vezetőinek a raktározással kapcsolatos ismereteik bővítésére, a szakirányú egyetemi, főiskolai alapképzés (BSc) hallgatóinak, az OKJ- képzésben résztvevőknek és szakközépiskolai tanulóknak szakkönyvként. Hasznos ismeretanyagot tartalmaz a raktározás területén operatív feladatokat megoldó szakemberek számára is.

A könyv és a sorozat korábban megjelent két tagja (Szegedi ZoltánPrezenszki József: Logisztika-menedzsment, ill. Szegedi Zoltán: Logisztika-menedzsment esettanulmányok) megvásárolhatónagyobb könyvesboltokban, vagy a www.logisztikamenedzsment.hu oldalon.

forrás: tranzitonline.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes