A gazdaság védelmében – Szabó Zsolt dandártábornok tájékoztatója

A vám- és pénzügyőrség munkatársai nehezen élik meg a csaknem másfél évszázados szervezetük jövő január elsejei megszűnését, az adóellenőrökkel egy vállalati kultúrába tömörülést, de az alakuló Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keretein belül továbbra is erőt felmutató és ezáltal hatékony egyenruhás-fegyveres testületként végzik majd a tevékenységüket – mondta Szabó Zsolt dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség (VP) országos parancsnokának bevételi helyettese a közelmúltban megrendezett Szállítmányozás 2010 konferencián, Budapesten.

VPOP_Szab_Zsolt

 

A szállítmányozásban, illetve fuvarozásban résztvevő gazdasági szereplők számára – az APEH és a VP integrációján túl (ld. külön írásunkat! – A szerk.) – a közösségi vámjogszabályban meghatározott, 2011. január 1-jétől alkalmazandó belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok kérdésköre bír jelentőséggel. 2011. január 1-jétől a Közösség vámterületére beszállított árukra vonatkozóan – az áruk Közösség területére történő megérkezését megelőzően – kötelező belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani az első beléptető vámhivatalnál. A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot közúti forgalomban 1 órával, vasúti forgalomban 2 órával, belvízi forgalomban 2 órával, légi forgalomban felszálláskor vagy 4 órával a Közösség vámterületére beléptető vámhivatalhoz történő megérkezés előtt kell benyújtani, elektronikusan.

A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége a fuvarozóra hárul, figyelemmel arra, hogy érkezést megelőzően a fuvarozó tud adatot szolgáltatni az általa szállított árukról. Az elektronikus adatszolgáltatáshoz alapvető, hogy a fuvarozó rendelkezzen EORI-számmal, valamint regisztrációval a vámhatóság rendszeréhez. Természetesen a vázolt kötelezettségének a fuvarozó helyett annak képviselője is eleget tehet, ehhez azonban nélkülözhetetlen egy olyan megállapodás megkötése, amely egyértelműen lefekteti a fuvarozó és a megbízott feladatait, kötelezettségeit. Ebben az esetben a fuvarozónak nem szükséges regisztrációval rendelkezni a vámrendszerhez, és a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat tekintetében EORI-szám sem kötelező.

Amennyiben 2011. január 1-jét követően megállapítást nyer, hogy a vám elé állított árukra, amelyekre követelmény a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása, ilyen vámáru-nyilatkozatot nem nyújtottak be, a fuvarozónak (vagy képviselőjének) haladéktalanul be kell nyújtania egy belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot. Azokban az esetekben, amikor a Közösség területére történő megérkezést követően az áruk NCTS-ben történő árutovábbítási vámeljárásban kerülnek továbbszállításra, akkor külön belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat nem szükséges, feltéve, hogy az árutovábbítási vámáru-nyilatkozat tartalmazza a 30A melléklet szerinti biztonsági és védelmi adatokat.
Szintén 2011. január 1-jétől kötelező a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása azon esetekben, amikor a Közösség vámterületéről kiszállításra kerülő árukra nem nyújtottak be kiviteli irányú vámeljárásra (kivitel, passzív feldolgozás, újrakivitel) vonatkozó vámáru-nyilatkozatot. A kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a fuvarozónak szintén elektronikusan kell benyújtani ahhoz a vámhivatalhoz, ahol az áruk a Közösség határát ténylegesen elhagyják (kiléptető vámhivatal). A belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozattal kapcsolatosan valamennyi fontos információ megtalálható a vámhatóság internetes honlapján, az „e-vám” menüpont alatt.
Szabó Zsolt kiemelte: vám terén évek óta azt szeretnék, hogy Európában a magyar vámszolgáltatás az egyik legrugalmasabb és leggyorsabb legyen. Minthogy logisztikai központok kialakulását, munkahelyteremtést eredményezhet, értelemszerű törekvés – a bevételek és ezáltal a költségvetésre gyakorolt hatás miatt pedig egyfajta állami elvárás is –, hogy tagországunkban minél több helyszínen biztosíthassuk a vámkezelés lehetőségét legalább azon áruk esetében, amelyek magyarországi rendeltetésűek.
Felülvizsgálva a hatóság technológiai folyamatait megállapítható: az elektronikus, illetve egyszerűsített vámeljárások már nem akadályozzák a forgalmat. Az áfa-törvény rugalmasabbá tétele azonban fontos követelmény a továbbfejlődéshez: ennek érdekében a vp javaslatot tett arra, hogy minél többen lehessenek önadózók, aminek következtében várhatóan növekedhet az import vámkezelések esetszáma.

A hatóság oldani igyekszik bizonyos biztosítékok szigorúságán is. A vp véleménye szerint indokolt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178.§ 31. pontja szerinti minősített adózók számára általános érvénnyel engedélyezni a termékimporthoz kapcsolódó áfa önadózással történő megfizetését. Amennyiben valamely gazdálkodó nem szerepel az APEH által közzétett, minősített adózókat tartalmazó listán, abban az esetben továbbra is lehetőség lenne a vámhatóság által kiadott engedély alkalmazása, melyek tekintetében a feltételek változatlanok maradnának. Szintén az áfatörvény hatókörébe tartozó, a 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárásokat érintően megállapítható, hogy a jelenlegi szabályrendszer olyan bonyolult feltételrendszert határoz meg, amely alapján a másik tagállami rendeltetésű termékek esetében a gazdálkodók kevés esetben vállalják a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatását Magyarországon, ezért egyszerűbb szabályozásra tett javaslatot a vámhatóság.

Ami a másik célt, a vámkezelés lehető legrövidebb időtartamát illeti, lehetőség van az engedélyezett gazdálkodói (AEO) státusz kérelmére és tanúsítására (ld. külön írásunkat! – A szerk.), és Magyarországon – valamennyi egyszerűsített eljárás alkalmazása mellett – minimális fizikai áruvizsgálatra kerül sor, ezáltal is hozzájárulva a gazdaság versenyképességének növeléséhez. Figyelembe kell azonban venni, hogy az ilyen könnyítést csak megbízható gazdálkodók számára szabad engedélyezni. Az AEO-nak különösen azért van most nagy jelentősége, mert jövőre – jogszabályi kötelezettségből eredően – az összes egyszerűsített eljárásra vonatkozó engedélyt felül kell vizsgálni, és a későbbiekben csak az rendelkezhet az engedély előnyeivel, aki teljesíti az AEO-követelményeket. Jellemzően az amerikai tulajdonú cégek 2011-től eleve előírják majd, hogy a teljes logisztikai lánc beszállítói szereplői rendelkezzenek ezzel a tanúsítvánnyal.

A vám szakterületet érintő távolabbi célok között szerepel a 0–24 óráig történő vámkezelés lehetőségének megteremtése az egész ország területén. Ennek előfeltétele a megfelelő hivatali struktúra kialakítása, az informatikai rendszerek működésének áttekintése, szükséges fejlesztések elvégzése, valamint a megfelelő szolgálatszervezés. A gazdaság működőképességét befolyásoló export eljárások tekintetében tervezik a kiviteli kísérő okmány megküldését az exportőr részére normál eljárásban is, melynek eredményeként nem lenne szükség arra, hogy az exportőrnek be kelljen mennie a vámhatósághoz akkor, amikor áruvizsgálatra nem kerül sor.
A távol-keleti (döntően kínai) áruk tekintetében van egyfajta „tudathasadásos” állapot idehaza: mindenki azt mondja, hogy minden jól működik, de az érkező árura menet közben mégis elvégzik valahol a vámkezelést. Ebben a versenyben a magyar vám- és pénzügyőrök sem szeretnének lemaradni, azaz az átlagos európai szintnek megfelelő mértékben kívánnak részesülni a lehetőségekből. Ennek eszköze, hogy adminisztrációs akadályoktól mentesek legyenek a folyamatok. Szabó Zsolt leszögezte: 2011-ben ilyen értelemben nyitni szeretne a hatóság a Távol-Kelet felé.

Az adóbevételek alakulásáról az előadó annyit jegyzett meg, hogy a legnagyobb tétel az év első tíz hónapjában csaknem 680 milliárd forintot kitevő jövedéki adó. Az üzemanyagok jövedéki adója 2010-ben csökkent először látványosan, mélyrepüléssel, a gázolajé viszont – gazdasági élénkülést jelző egyfajta barométerként – pedig már emelkedni is kezdett. Ez a vp adatai szerint – évekre visszamenőleg – kedvező hatást jelent.
Ami a környezetvédelmet illeti, Szabó Zsolt megemlítette, hogy 2011-ben a környezetvédelmi termékdíjas szabályozást érintően jogszabályváltozás várható. Sajtóértesülések szerint a jogszabály-módosítási tervek között szerepel a mentességi és levonási rendszer átalakítása, valamint egy központi irányítás alatt álló, állami hulladékkezelő szervezet létrehozása. A hulladékhasznosító szegmens számára ez nagy lehetőségeket hordoz magában, hiszen az ellenőrzések révén kapacitáshiány lépett fel. Ezzel párhuzamosan a vám- és pénzügyőrök tervezik a hulladékszállítók ellenőrzésének szigorítását is, így nagy valószínűséggel egy-két éven belül megszűnhetnek hazánkban az illegális szállítások.

Házassági előkészületek

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven új szervezet jön létre a jövő év elején az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) összevonásával – mondta Szabó Zsolt dandártábornok, a VPOP országos parancsnokának bevételi helyettese október 15-én Egerben, a Magyar Vámügyi Szövetség konferenciája előtt tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a fúzió célja, hogy a jelenleginél magasabb minőségben, szolgáltatóbb jelleggel működjenek a hatóságok. Regionális szinten főigazgatóságok jönnek létre, ugyanakkor megyénként egy-egy vám- és pénzügyőri igazgatóság alakul, amelyeknek lesznek kirendeltségei. Az új szervezet felépítésének és feladatainak pontos meghatározásán jelenleg munkacsoportok dolgoznak. Véglegesnek az egy elnökkel és hét elnökhelyettessel üzemelő intézményszerkezet tűnik, akik közül három szakmai (az adó-, a vám- és a bűnügyi) helyettesként önállóan tevékenykedik majd, összeházasítva az infrastrukturális területek (informatika, erőforrás-gazdálkodás, stratégia, külső kapcsolatok) lesznek. Ezáltal lehetővé válik – hónapok során – a mostani két adatbázis egységesítése, ami a nyomozati munkát mindkét esetben könnyítheti. A tervek szerint az új intézményhez fut majd be az állami bevételek 90 százaléka, azaz mintegy 10 ezer milliárd forint.
Az adóhatóságnál jelenleg mintegy 15 ezer az engedélyezett létszám, a vámhatóságnál csaknem 7 ezren dolgoznak. Ilyen méretű hivatalok összevonása eddig nem történt a magyar közigazgatásban. Európában van példa a kétfajta szervezet egybegyúrására, Hollandia erre a modellre esküszik. Az összevonás ötlete időről időre előkerült idehaza is. A legkomolyabb próbálkozás a ’90-es évek közepén volt, akkor egy csoport megvizsgálta a kérdést, de arra jutott, hogy akkor nem tanácsos meglépni a fúziót.
A NAV a fent említett formájában az ügyfelek számára egy egyszerűsített eljárású hivatalként jelenik meg, nem utolsósorban pedig az összegzett fellépéssel, erőkoncentrációval az adó-, vám- és illetékfizetések tekintetében a legális piac felé fehérítheti ki a gazdaságot.

Engedélyezett gazdálkodók a szállítmányozásban

Az egyszerűsített eljárások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi környezet változása nyomán 2009. január 1-jétől a magyar vámhatóság gyakorlata is megváltozott, és az engedélyek kiadása előtt megvizsgálja, hogy a gazdálkodó teljesíti-e az ún. AEO-kritériumokat. Azon engedélyek tekintetében pedig, amelyek kiadására 2009. január 1-jét megelőzően került sor, az engedélyezés feltételeinek felülvizsgálata folyamatos, legkésőbb 2011. december 31-ig valamennyi engedély tekintetében megtörténik. Az egyszerűsített eljárásra vonatkozó engedélyek felülvizsgálatát a vámhatóság 2011. január 1-jét követően kezdi meg, a felülvizsgálat előtt az érintett gazdálkodókat értesíti.
Az engedélyezett gazdálkodó státusz (AEO) megszerzéséhez szükséges feltételeket teljesítő és így a többi gazdasági szereplő közül kifejezetten kiemelkedő gazdasági szereplőket megbízható partnernek kell minősíteni az ellátási láncban. Ezért az engedélyezett gazdálkodóknak nem csupán a vámjogszabályokban biztosított egyszerűsítések révén kell előnyökben részesülniük, hanem – amennyiben teljesítenek bizonyos biztonsági és védelmi feltételeket – a vámellenőrzések könnyítése révén is. A vámjogi egyszerűsítésekhez kapcsolódó státusszal rendelkező gazdasági szereplő bizonyos vámhatósági engedélyekre (ezek közül a legfontosabbak: egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás, helyi vámkezelés, engedélyezett feladó stb.) kérelmet nyújt be, a vámhatóságok nem vizsgálják meg ismételten azokat a feltételeket, amelyeket az igazolás megadásakor már górcső alá vettek.

A biztonsági és védelmi státusszal rendelkező gazdálkodó ún. belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot nyújt be, az illetékes vámhivatal az árunak az Európai Unió vámhatárára való megérkezése előtt tájékoztatja az engedélyezett gazdálkodót arról, hogy a biztonsági és védelmi kockázatelemzés alapján a szállítmányt kiválasztották-e további fizikai ellenőrzésre. További egyszerűsítés, hogy ezek az engedélyezett gazdálkodók az említett gyűjtő vámáru-nyilatkozatokat csökkentett adattartalommal nyújthatják be. Azok a fuvarozók, szállítmányozók vagy vámügynökök, akik engedélyezett gazdálkodók érdekében végzett árubehozatalban vagy kivitelben vesznek részt, szintén jogosultak arra, hogy csökkentett adattartalmú gyűjtő vámáru-nyilatkozatokat nyújtsanak be.

Az AEO státusszal rendelkező gazdasági szereplőket kevesebb fizikai és okmányalapú ellenőrzésnek kell alávetni, mint más gazdasági szereplőket. Amennyiben a kockázatelemzést követően az illetékes vámhatóság mégis kiválaszt további vizsgálatra egy olyan szállítmányt, amelyre engedélyezett gazdálkodó nyújtott be gyűjtő vámáru-nyilatkozatot vagy vámáru-nyilatkozatot, a szükséges ellenőrzéseket elsőbbséggel kell elvégeznie. További, nemzeti jogszabályban meghatározott előny az, hogy mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól – a jövedéki termék kivételével – az engedélyezett gazdálkodó a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áruk tekintetében.

Forrás: magyarkozlekedes.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes