A (city) logisztika szegmense: a (városi) áruszállítás V.

Ha egységes adatgyűjtési módszertant kívánunk kialakítani, össze kell gyűjteni és össze kell tudni hasonlítani egymással az adatgyűjtési és feldolgozási módszereket. Meg kell tudni határozni az egyes eljárások előnyeit és hátrányait. Mindezek alapján lehet csak kialakítani javaslatot az eljárások harmonizálására és egységesítésére.

/befejező rész/

S1/ R2 A városi áruszállítás felmérésének modelljei

Ha egységes adatgyűjtési módszertant kívánunk kialakítani, össze kell gyűjteni és össze kell tudni hasonlítani egymással az adatgyűjtési és feldolgozási módszereket. Meg kell tudni határozni az egyes eljárások előnyeit és hátrányait. Mindezek alapján lehet csak kialakítani javaslatot az eljárások harmonizálására és egységesítésére.
A projekt elemzői részére összeállították az egyes nemzeti jelentéseket. Ennek során 11 európai országot kérdeztek meg a városi áruszállítási adatgyűjtési- és modellezési eljárásaikról, és utána elkészültek a szintézisjelentések. Ez a dokumentum a többéves projekt egyik fontos alapanyaga. A vizsgált országok között hazánk is megjelenik.

Magyarország

Hazánkban kifejezetten a városi áruszállításra vonatkozó felmérés a 80-as évek első felében volt, melynek során mintegy 4000 céget vizsgáltak meg. A probléma ezekkel az, hogy ezek az adatok több mint 20 évesek (és a rendszerváltozás előtt születtek). Specifikus áruforgalmi felmérésre azóta nem került sor Magyarországon. Csupán egy kiindulópont-célpont felmérést hajtottak végre egy évtizede a fővárosban.
Az EU-s tagság adat-szolgáltatási és jogharmonizációs előírásai – de a valós, létező logisztikai problémák megoldási kényszere is – valószínűsíthetően e területen is jelentős előrelépést eredményez a közeljövőben.

Hiányosságok

Megállapítható, hogy bár a (nyugat) európai országok aktívan részt vesznek a városi áruszállítással összefüggő projektekben, attól még saját eljárásaik és elképzeléseik vannak és korántsem biztos, hogy minden szükséges információval rendelkeznek. Ott vannak például az adatgyűjtési hiányosságok. A legnagyobb gond persze az adathiány, elég csak Magyarországot tekinteni.
Megjegyzendő, hogy ez az adathiány annak a következménye, hogy ezeket az adatokat az illetékesek nem igénylik, mert nem tartják azokat kellően fontosnak.
Továbbá: ahol gyűjtik az adatokat, ott az eljárások eltérőek, nincs egységes és összehasonlítható gyakorlat

A központi projekt szakemberei szerint a legfőbb hiányosságok az alábbiak:

  • a 3.5 tonna össztömegű, ún. könnyű tehergépkocsikról nem állnak rendelkezésre adatok, holott a belvárosokban ilyen méretű tehergépkocsikkal oldható meg az áruszállítás,
  • hiányoznak az adatok a teljes ELLÁTÁSI LÁNCRÓL (SC),
  • hiányoznak az adatok az árukezelő-és logisztikai infrastruktúráról,
  • hiányoznak a szektorális adatok a városi áruszállítási tevékenységről,
  • hiányoznak a rakodási és rakodó infrastruktúra adatai,
  • hiányoznak a városi területeken végrehajtott, megtett útvonalak geográfiai adatai,
  • ismeretlen, mekkora a fogyasztó által megtett út bevásárlás céljából,
  • hiányoznak a nem közúton lebonyolított áruszállítás adatai,
  • nem tudható, hogy egyáltalán milyen adatokat tartanak (rendszeresen) nyilván,

Figyelembe veendő, hogy a rendelkezésre álló adatokat milyen célokra használják fel. A kutatók és a politikai stratégiákat készítők arra használják fel, hogy megértsék az áruáramlati jellemzőket és a járműmozgást, ellenőrizve a politikai célok megvalósítását.
Viszont egy dolog fontos: az adatokra a modellek kialakításához – input szolgáltatásként van szükség.

(Adatgyűjtési) módszerek

A legfontosabb adatgyűjtési módszerek – a gyakorlattól visszaigazolva – íme, a következők:

  • interjúkészítés a cégmenedzsmenttel, a szállítmányozóval, logisztikai céggel, központtal,
  • út menti kikérdezés,
  • csoportos megbeszélés,
  • kérdőív,
  • kísért körút,
  • rakodási folyamat vizsgálata,
  • forgalomszámlálás,
  • GPS-technika,
  • kamera felhasználása

Nyilvánvaló, hogy az adatgyűjtésre felhasznált módszer kiválasztását a gyűjtendő adat jellege, típusa dönti el, meggondolva, hogy a kérdéses adatot mire kívánjuk felhasználni.
Mind a "szemtől-szemben", mind a postai – és elektronikus úton küldött kérdőívek gyakran alkalmazott módszernek számítanak. A gyakorlat – megállapítás, nem kritika – a széles spektrumú kutatások során elsősorban a "kérdőíves" módszert alkalmazza. A válaszadási arány viszonylag magas, köszönhetően annak a ténynek, hogy legtöbbször, ezek a felmérések (adatszolgáltatási kényszer) jogszabályi előírásokon alapulnak. Továbbá, hogy ezeket jól előkészítik (sajtó) és kifinomult módszerekkel hajtják végre, hogy a felmérés minél hatékonyabb legyen…
Újabb technológiák alkalmazásával jelentős mennyiségű adatot lehet(ne) begyűjteni, viszonylag alacsony költségen, összehasonlítva fenti módszerek költségigényével. Ezek a megoldások számos megoldatlan kérdést vetnek fel – a jogos adatkezeléstől a hatóság és a privát szféra közötti adatmegosztás bonyolult összefüggéséig. Amikor valakit kikérdeznek áruszállítási szokásairól, arra biztatják, hogy az (egyes) indikátornak megfelelő válaszokat adjon. Viszont vannak indikátorok, amelyeket a kormányzatok, másokat a kutatók, másokat a közönség informálására alkalmasaknak ítélnek.
A legáltalánosabb és leggyakrabban alkalmazott indikátorok a városi áruszállítás esetében a következők:

  • a jármű útja és a
  • megtett kilométer.

További, nem ritkán használt módszer:

  • forgalmi intenzitás,
  • energiafelhasználás,
  • átlagos súly-és rakományhossz, rakodási faktor és üresfutás.

A városi áruszállításban ezeket az utolsó három kivételével nemigen alkalmazzák. Egyes kutatások másféle indikátorokat hoznak létre, amelyek többsége egyszeri felmérésből származik.
A környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve a leggyakrabban alkalmazott indikátor a légszennyeződés a zaj és az üzemanyag-felhasználás.
Fontos megjegyezni, hogy (ma még) nincs elfogadott indikátorrendszer a városi áruszállítás tekintetében; erre a jövőben EU-s, közös megoldást kell(ene) találni.

/folytatjuk/

- a szerkesztő -

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes