A (city) logisztika szegmense: a (városi) áruszállítás IV.

Németországban az elmúlt tíz évben több mint 100 projektet indítottak a városi áruszállítás körülményeinek megjavítása érdekében. A sokféle adat elemzésénél megállapítható, hogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtés eredményeképpen nemzeti szinten sokkal több adat áll rendelkezésre, mint városi szinten.

/folytatás/

Németország

Ebben az országban az elmúlt tíz évben több mint 100 projektet indítottak a városi áruszállítás körülményeinek megjavítása érdekében. A sokféle adat elemzésénél megállapítható, hogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtés eredményeképpen nemzeti szinten sokkal több adat áll rendelkezésre, mint városi szinten.

A projektek kapcsán begyűjtött információk elsősorban levélben megfogalmazott kérdőívek segítségével váltak elérhetővé. A kiküldött kérdőívekre kapott válaszok értékelhetősége igen nagy szórást mutat.
A következő adattípusokat sikerült a kérdőíves módszerrel begyűjteni:

  • a járatok száma és típusa,
  • a szállított áru/k/ mennyisége és típusa,
  • speciális szektorális kérdések a szolgáltatásról, az expressz működésről, illetve a hulladékszállításról.

Az évekkel ezelőtt végrehajtott átfogó vizsgálat kapcsán Németország összes, tipikusan városi területén minden típusú motorikus közlekedést felmértek.
Mindez a felmérés kiterjedt:

  • a gépkocsik számára
  • a gépkocsik típusára
  • a járatok jellemzőire
  • a járatok idejére
  • a járatok sebességére
  • a szállított árura
  • a kiinduló illetve a végállomás adataira

A kiküldött kérdőívekre kb. 50% kérdező válaszolt.

Franciaország

AKözlekedési adatokat Franciaországban 1970-es évek óta gyűjtenek. 1990-ig nem volt kifejezetten városi közlekedési adatgyűjtés; 1993-ban a Közlekedési Minisztérium kutatási programot indított kifejezetten a városi árumozgások felmérése céljából. Mindez egy széles spektrumú adatgyűjtés volt a városi áruszállítást javítandó intézkedések megalapozására.
Az adatgyűjtésnek három főcélja az volt, hogy:

  • megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az áruáramlatokról,
  • alátámasszák a döntési eljárásokat,
  • környezetvédelmi és fenntarthatósági intézkedéseket tudjanak foganatosítani

A franciaországi adatgyűjtésnek 4 adatforrása volt:

  • Regisztrálás és számlálás, amelyek gazdasági, közlekedési és területhasználati adatokat is tartalmaztak. Ezeket a statisztikai adatállomány bővítésére, a modellek kalibrálására használták.
  • Periodikus járművizsgálatok, forgalomszámlálások, amelyeket elsősorban a városok közötti áruáramlási folyamatok vizsgálatánál hasznosították,
  • Nagyméretű,véletlenszerű felmérések, amelyek speciálisan a városi áruszállítás vizsgálatára voltak alkalmasak és megalapozták a városi áruszállítás modellezési eljárásait, illetve a minőségi és mennyiségi analíziseket.
  • Eseti kisméretű vizsgálatok, amelyek főleg a fogyasztói vásárlások, az elektronikus kereskedelem illetve a parkolási szokások meghatározására szolgáltak. Ezek a begyűjtött adatok a reális helyi döntések meghozatalához nyújtottak segítséget.

Még 1995-97 között három francia városban végrehajtott nagyméretű vizsgálati eljárás során megfelelő ismereteket sikerült összegyűjteni a városi árumozgásokról.
Három szektorban hajtották végre a vizsgálati munkát:

  • felmérték a begyűjtési és elosztási forgalmat,
  • megvizsgálták a fogyasztási vásárlási utazásokat,
  • felmérték a városi közlekedésmenedzsment-folyamatokat, beleértve a hulladékgyűjtést is.

A vizsgálatok eredményeképpen adatbázis született a három szektor járművei által megtett JKM nagyságáról, illetve sikerült elkülöníteni a városi áruszállítást a városi forgalomtól. Az adatok alapján képet kaptak az energiafelhasználásról, és a szén-dioxid kibocsátásról is.

LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK

A városi áruszállítással kapcsolatos adatgyűjtésben számos ellentmondás tapasztalható. A tervezéshez szükség van adatokra, azonban az adatok forrása, feltárása "nyomás alatt van". A meglévő adatokból nehéz gazdálkodni, azonban sok esetben nincs más lehetőség. Szakemberek szerint előrelépést jelentene a kérdés megoldásában az új technológiák adta lehetőségek kiaknázása, elsősorban a szatellit-irányítás adta előnyök érdemelnek figyelmet.
Egyes vélemények, kormányok szerint indikátorok használatára lenne szükség. A megfelelő indikátorok meghatározásával az adatok egy összesített rendszere alakítható ki, amelyek segítségével a helyi, városi áruszállítási – logisztikai ügyek eredményesen (lennének) kezelhetők.
Mert, mire is szolgálnak az adatok? Egyrészt, hogy megérthető és elemezhető legyen a városi környezetben lezajló árumozgás, másrészt, hogy megfelelő volumenű input adat álljon rendelkezésre a modellezési folyamatok végrehajtására.

/folytatjuk/

- a szerkesztő -

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes