A (city) logisztika szegmense: a (városi) áruszállítás I.

A fenntartható városi áruszállítás megszervezésének alapfeltétele egy olyan elérhető, összehasonlítható és teljes körű adatbázis, melynek segítségével felmérhető a városi áruszállítás jelenlegi helyzete. Az adatgyűjtés és értékelés minden projekt és kezdeményezés, változtatás kiinduló feltétele, ezért (is) alapvető fontosságú a tervezés során.

Bevezető

A fenntartható városi áruszállítás megszervezésének alapfeltétele egy olyan elérhető, összehasonlítható és teljes körű adatbázis, melynek segítségével felmérhető a városi áruszállítás jelenlegi helyzete. Az adatgyűjtés és értékelés minden projekt és kezdeményezés, változtatás kiinduló feltétele, ezért (is) alapvető fontosságú a tervezés során. Az egyes megoldásoknál alkalmazott állapot-felmérési eljárások folyamatának be kell kerülnie az egyes projektek bemutatásának fókuszába; a beszámolók pedig térjenek ki az alapállapot rögzítésének módszer tanára. Hasznos lenne annak a lehetőségét is megteremteni, hogy a városi áruszállítás (city-logisztika) modellezésével foglalkozó intézmények és szakemberek megismerhessék egymás módszereit, javíthassanak saját eljárásukon, netán tanácsot adhassanak kollegáiknak. Ilyen tapasztalatcsere-szándékkal mutatunk be e jegyzetben néhány – már bevált – módszert a tárgyban szereplő témakörben.
Először is amikor az adatok harmonizációjáról beszélünk, az azt jelenti,hogyan kerüljön meghatározásra, milyen adatforrások és adatgyűjtési módszerek állnak jelenleg rendelkezésre, azokat hogyan kell (lehet) értelmezni, összehasonlítani. Egyúttal a gyakorlati eljárások előnyeit és hátrányait is fel kell tárni, hogy a jelenlegi módszereket minél eredményesebben és hatékonyabban lehessen továbbfejleszteni.
Meg kell(ene) találni a választ arra is, hogy vajon meghatározó-e az összefüggés az egyes Országok adatgyűjtési eljárásai és az eltérő intézményi, földrajzi, kulturális és gazdasági körülmények között. Feltárhatók-e azok a nehézségek, amelyek ismeretében megvalósítható a legjobb adatgyűjtés, és például, hogyan kell ehhez a szakembereknek együtt dolgozniuk. 2005-ben az említett gondok enyhítésének szándékával kezdeményezés indult el a városi áruszállítás (city-logisztikai) egységes felmérési módszertanának kidolgozására, amely 2 szinten kívánta felépíteni a vizsgálati eljárást:

Az első szint:

  • első lépése (S1/R1) a jelenleg rendelkezésre álló adatforrások és adatgyűjtési eljárások felmérése,
  • a második lépésben történik az adatgyűjtési módszerek vizsgálata és értékelése (S1/R2),

második szinten:

  • a munka esettanulmányok vizsgálatával folytatódik (S2/R3), majd,
  • összehasonlításra kerül az adatok harmonizálhatósága és a módszertanok alkalmazhatósága (S2/R4)

E nagylélegzetű projekt eredményeit tanulmány foglalja majd össze 2008 végén.

S1/R1: rendelkezésre álló adatok és módszertani eljárások Európában.

Nagy-Britannia

Ebben az országban a legtöbb adatot inkább nemzeti szinten kezelik, a városok adatgyűjtése nem tekinthető rendszeresnek. A legtöbb adatot a Közlekedési Minisztérium gyűjti be, de fontos szerepet játszik a Nemzeti Statisztikai Iroda, az egyes városi önkormányzatok – ám megjegyzendő, hogy az utóbbinál nem annyira az áruszállítás aktivitásának felmérése valósul meg, hanem egyszerű forgalomszámlálás, amelyben a költség és működési adatokra összpontosítanak.
A Közlekedési Minisztérium a legfontosabb forrás, amely a városi áruszállításról nemcsak begyűjti az adatokat, hanem nyilvánosságra is hozza azokat. Vizsgálataik az összes közlekedési módozatra kiterjednek, számos aspektust vizsgálva, mint pl. A forgalmi és műszaki engedély, a forgalmi tevékenység, a szállított áru, és biztonsági intézkedések. Számos közlekedési kutatás számára nyújtanak hosszú idejű mérési adatokat. Gondot fordítanak arra, hogy az így megteremtett kutatások eredményeit a nagyközönség megismerhesse, és legalább évente egyszer publikálják a tudományos eredményeket. 2003-óta külön kutatás foglalkozik a kisteher-gépkocsik városon belüli tevékenységével; megjegyzendő, hogy kifejezetten a városi áruszállítás (logisztikai) felmérésére nem indult még kutatási program.
A rendelkezésre álló adatbankban elkülöníthetők a városi közlekedésre vonatkozó adatok. LONDON esetében például értékes adatok állnak rendelkezésre a közlekedési módonként felosztott áruszállítási tevékenységről és az áruszállítási forgalomról. Mindezek mellett közlekedési szervezetek is gyűjtenek adatokat, pl. TRANSPORT for LONDON tízévente út menti interjúk segítségével végez adatgyűjtést annak meghatározására, hogy az áruszállító járművek milyen kiinduló állomásról és milyen célállomás felé tartanak, milyen árut szállítanak, milyen menetrend szerint közlekednek.
Az önkormányzatok általában kézi vagy automata adatfelvételt hajtanak végre, vagyis forgalomszámlálást végeznek és egyes városok saját áruszállítási forgalmi kutatásokat is lebonyolítottak már. A Westminsteri Egyetemen többirányú kutatást is végeznek a városi áruszállítás felmérésére, modellezésére, környezetkímélő átalakítására. Kutatási projektet Birmingham, Norwich, Basingstoke áruellátási megoldásainak vizsgálatára, illetve felmérték az áru-és járműáramlást a város(ok) üzleti negyedének ellátása kapcsán. A járművezetőket is kikérdezték, kitérve a parkolási és rakodási szokásaikra. Megvizsgálták, mekkora a forgalmi kölcsönhatás az áruszállítók és a közúti forgalom szereplői között.

A begyűjtött adatokat természetesen számos helyen hasznosítják:

  • kormányzati döntések előkészítésére, és monitoringra, teljesítménymérésre,
  • kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére,
  • helyi tanulmányok megalapozására,
  • az uniós környezetvédelmi követelmények betart(at)ására,
  • nemzeti értékelések elkészítésére,
  • modellezésre és előrejelzésre,
  • forgalmi és biztonságtechnikai követelmények kidolgozására,
  • bűnüldözésre.

Londonban naponta 30000 tonna árut szállítanak vasúton úgy, hogy a járat kiinduló, ill. végpontja a városban van. Az átmenő (tranzit) vasúti forgalom ezen az éréke 69000 tonna naponta. Ugyanezen értékek a közúti forgalomban lényegesen magasabbak. 200000 tonna árut szállítanak naponta Londonon belül, a keletről érkező vagy oda irányuló forgalom mintegy 192000 tonna, egyéb irányból, ill. irányba 78000 tonna.
Az áruszállító járművek naponta 441000 ezer alkalommal lépik át London városhatárát, ennek 68%-a kisteherautó. A nehéz-tehergépkocsi forgalom 80000 járat, egy út átlagos távolsága 28 km napi megtett útja 2.2 millió km. A kisteherautók ennél valamivel többet, mintegy 2.7 millió km-t futnak naponta, azonban sokkal több járatot bonyolítanak le, 225000-t naponta egy útjuk átlagos távolsága mindössze 12 km.

A brit city-logisztikai adatgyűjtésnek is vannak nehézségei, például:

  • a városi áruszállítási adatok számos típusát nem gyűjtik össze;
  • vannak adatok, melyek csak nemzeti vagy regionális szinten értelmezhetők;
  • a különböző forrásokból származó adatokat nehéz összehasonlítani, egy nevezőre hozni;
  • a cégek által szolgáltatott adatokat gyakran üzleti titokra hivatkozva nem adják ki.
  • nem térnek ki a jármű útvonaltervére,
  • az útvonal megtételéhez szükséges időre,
  • a környezeti hatásokra,
  • a rakodási tevékenységre,
  • az áruszállítási módok (pl. kombinált fuvarozás) közötti kapcsolatrendszerre,
  • az ellátási lánc (Supply Chain) egyes szintjein történő áruáramlásra,
  • az egyes áruszállítási folyamatok terület felhasználására.

/folytatjuk/

- a szerkesztő –

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes