A Bizottság bemutatta a Duna régió fejlesztésére vonatkozó stratégiáját

A Bizottság 2010. december 9-én hozta nyilvánosságra a Duna-stratégiát, melyet az EU-tagállamok várhatóan a magyar EU-elnökség alatt fogadnak el. Az új uniós tervek a Duna régió gazdasági potenciáljának fejlesztését, a környezet védelmét és a biztonság javítását szolgálják.

A Duna-medencében, melynek területén 14 ország – köztük nyolc EU-tagország – osztozik, összesen 100 millió ember él. Itt található Európa néhány legszegényebb és egyben a kontinens néhány leggazdagabb régiója is.

A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy lendületet adjon a legkülönbözőbb helyi problémák kezelését, a gazdasági fejlődés ösztönzését, a közlekedés és szállítás, valamint az energiahálózatok javítását, a környezet védelmét és a biztonság növelését célzó hosszú távú együttműködésnek.

A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül:
- a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása);
- a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése);
- jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés);
- a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).

A stratégia határozatlan időre szól, az erőfeszítések mozgósítása érdekében azonban több határidős célkitűzést is tartalmaz, köztük az alábbiakat:

- a dunai teherforgalom 20 %-os növelése 2020-ra
- a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza
- a régió minden uniós állampolgára számára szélessávú és nagysebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra
- a dunai tokfajok életképes állományának kialakítása 2020-ra

Noha a tervek nem szólnak a finanszírozás bővítéséről, a Bizottság javítani kívánja a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonyságát. Ezek közé a források közé tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap által biztosított 100 milliárd euró is. Az EU-tagországok kormányai várhatóan 2011 első felében, a magyar elnökség fogadják majd el a stratégiát.

Magyarország, a stratégia tervezett elfogadása idején – 2011 első félévében – az EU soros elnökeként, a kérdést kiemelt feladatként kívánja kezelni. Hazánk érdeke, hogy Magyarország intenzív, kezdeményező munkájával, vezető szerepet töltsön be a Duna menti együttműködésben. Különösen fontos a területfejlesztési és a gazdasági kapcsolatok további erősítése az al-dunai országokkal, mint például Szerbia, Románia és Bulgária. A Duna és térsége számos fejlesztési lehetőséget rejt magában, amelyek Magyarország regionális központi szerepét erősíthetik, a közlekedést javítják, és turisztikai jelentőségét növelik.
A résztvevő országok, azaz amelyekre jelenleg a dunai együttműködési folyamat kiterjed (köztük nyolc uniós tagállam): Németország (különösen Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.

forrás: muszakiforum.hu

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.

Rólunk | Médiaajánlat | ÁFF | Lapszemle feliratkozás | RSS
Powered by WordPress | Designed by: All Premium Themes Online. | Thanks to Top Bank Free Premium WordPress Themes, wordpress themes 2012 and Premium Themes